Reditio

Howard L. Braden író blogja

A Hold és a Mars kolonizálása – 1. rész
2017. március 07. írta: Howard L. Braden

A Hold és a Mars kolonizálása – 1. rész

Illusztráció – NASA Goddard Space Flight Centre

Milyen lenne az élet a Holdon vagy a Marson, hogyan festene az élettér? Hogyan lehetne a Marsot terraformálni, és milyen veszélyek leselkednek majd a Földön kívüli emberi kolóniákra? Ez mind nagyon távoli még, de a tudományos-fantasztikum szintjén eljátszhatunk a gondolattal.

A Hold

Először is le kell szögezni: az üvegkupolás látványtervek és minden olyan koncepció, amelyben épületek sorakoznak felszínen, teljesen értelmetlenek.

A sugárzás és a mikrometeorok miatt az ezeknek való kitettséget évekre, évtizedekre kitolni teljes meggondolatlanság, a józan ész és a valószínűségszámítás kudarca.

Szerencsére vannak átgondoltabb koncepciók is. Az egyik ezek közül robotok által 3D-nyomtatott bázismodulokról beszél, melyeket lényegében holdi "talajjal" borítanának be, sugárzásvédelem céljából. 

3D-nyomtatott holdi lakómodulESA/Foster + Partners

Az első fázisban akár mindkét koncepció még kulcsszerepet kaphat, hiszen ha csak marginálisan használjuk őket, nem játszunk oroszrulettet a telepesek életével.

A felszíni modulok kiegészítő szerepe annak köszönhető, hogy nemrég több kilométeres barlangokat fedeztek fel a Hold felszíne alatt.

Barlangok, lávaalagutak a HoldonFotó: NASA/GSFC/Arizona State University

Az első robotok, majd technikusok ezért először talán ilyen barlangokat tárnak majd fel, és egy elég stabil példányba zsilipkaput, zsilipliftet építenek. Ezután a már időközben odaküldött sűrítettlevegő-szállítmány segítségével belélegezhető légkörrel töltik meg a barlangot.

És létrejön egy több köbkilométeres, később már ruhában is használható, lég- és hőszigetelt, sugárzásvédelemmel és meteorvédelemmel is ellátott környezet.

  1. A robotok a holdi talajból épületeket nyomtatnak.
  2. Kezdetben kis holdi atomreaktor működteti a Nap-lámpákat, amelyek a fotoszintézishez szükséges hullámhosszokon világítanak, a reaktorról később fokozatosan átállnak napenergiára, ahogy kiépülnek a napelem-parkok.
  3. A (remélhetőleg a marsi talajhoz hasonlóan szintén termékennyé tehető) holdi talajban növénytermesztés indul meg, melyet a telepesek a saját székletükkel trágyáznak,
  4. a Földről pedig folyamatosan érkeznek a holdi telepesgárda tagjai, akiknek a feladata élhetővé és önfenntartóvá tenni a barlangi környezetet.
  5. Fehérjeminták és tápoldat-koncentrátumok is érkeznek a Földről, amelyekből az élelmezési laboratóriumok húsokat tenyésztenek ki. Ha e tenyésztéshez minden alapanyag adott a Holdon is, már megoldottá is válik a telepesek élelmezése, szükségtelenné válnak a rendkívül drága ellátmányok.
  6. Lelki szemeimmel látom, ahogy bevilágítják ezt a gigászi barlangot,
  7. erdők és zöldségeskertek nőnek a kaptárépületek (helyi, körpanorámás társasházak) között, amelyek farostokká alakítják a kilélegzett szén-dioxidot, és oxigént állítanak elő,
  8. az emberek pedig szabadon, szkafander nélkül járnak ebben a felszín alatti, szabályozott klímájú környezetben.

Aminek az egész létezésében persze sokan kételkedni fognak a Földön, ahogy a holdraszállásban is még mindig kételkednek néhányan, köszönhetően azoknak az álhírportáloknak, amelyek valótlan információkat adnak tudósok szájába, hogy aztán néhányan azt higgyék, a tudósok hazudnak.

holdbarlang-teraszok.jpg

Aztán megszületik az első holdi gyermek. Az első fogantatás után talán nem lehet majd visszafuvarozni az űrhajós hölgyet a Földre. Talán bevállalja a kockázatokat, ami hát etikailag vitatható ugyan – kitenni egy magzatot annak, hogy a Holdon szülessen meg –, de nincs mese, egyszer valamikor meg kell történnie, máskülönben egészen addig nem érdemes földönkívüli kolonizálásban gondolkodnunk, amíg nem tudunk mesterséges gravitációt előállítani, márpedig senkinek még csak halvány lila dunsztja sincs arról, hogy azt hogyan lehetne (eltekintve űrállomások/űrhajók lakógyűrűinek beforgatásától)… 

rezfaszu6.jpg

Talán soha nem leszünk képesek gravitációt mesterségesen gerjeszteni. Lehetséges, hogy a fizika nem nyújt erre lehetőséget. (Ha semmi sem árnyékolja le a gravitációt, akkor ugyan mi tudhatná felerősíteni?)

A holdi magzatok

Felmerülnek tehát kérdőjelek:

  1. Hogyan hat vajon a földi gravitáció egyhatoda a magzat fejlődésére? 
  2. Degenerált lesz az első holdi gyermek? Rendesen kifejlődik a gerince? 
  3. És ő már nem fog tudni akkorákat ugrani, mint a Földről érkezett szülei? Hiszen az izomzata nem a földi gravitációban fog kifejlődni? Ha netán ellátogatna a Földre, összerogyna, esetleg szívproblémái adódnának?
  4. És hogyan fejlődik az agya?

Nem tudjuk, még sohasem próbáltuk, és ha a csökkent gravitáció komoly gondokat okoz, akár csak az egyik téren ezek közül, az olyan komoly akadályt jelent a Naprendszer benépesítésében, ami komolyan visszavetheti a fejlődésnek ezt a vonalát.

Nem beszélve arról, hogy vajon a holdi telepesek és a majdani lakosok fiziológiájára hogyan hat a holdi gravitáció. Súlytalanságban csontritkulás lép fel, és károsodik a szemfenék már egy év után is. A holdi lakosok izmai és csontozata talán elvékonyodik, és földi szemmel anorexiásnak, alultápláltnak fognak tűnni? Ezzel elveszítik a földi fizikumuk előnyeit? Vajon stabil marad a biokémiájuk, vagy egy holdi lakos hosszútávon halálra lesz majd ítélve pusztán azért, mert a Holdon él?

A Mars

Ugyanezek a kérdések felvetülnek a Mars esetében is, a Mars gravitációja a holdinak csupán a duplája. (38% földi)

Ráadásul a Holdon találtakéhoz hasonló hatalmas marsi barlangokról nem tudunk, ez pedig megnehezíti a marsi kolóniák létesítését. Az ellátásuk is sokkal nehezebb, mert nem 380 ezer kilométerre, hanem 75–390 millió kilométerre van tőlünk. A sugárzásvédelmet a felszínen kell megoldani, a marsi légkör pedig alig jobb a holdinál, a sűrűsége csupán a földi 1%-a. Amikor a Hold barlangkolóniáján már régen kiskabátban mászkálnak a telepesek, a Marson még mindig kis felszíni kalyibákat kell használni, szkafanderbe bújni, és legfeljebb a lakómodul vízfala védi a marsi telepeseket a sugárzástól. 

De hogyan változtatnának ezen?

Az én ötletem az volt, hogy a Mars két sarkára a felszín alá egy-egy kellő teljesítményű elektromágneses generátort kell építeni, ami mágneses pajzsot, magnetoszférát generál a Mars köré, de mire elkészültem volna ezzel az írással, egy NASA-tudós egy űrbéli rendszert gondolt ki.

1-nasaproposes.jpg

Eszerint egy nagyon erős mágnest helyeznének az ún. L1 Lagrange-pontra, a Nap és a Mars közti egyensúlyi pontra, ahol két égitest gravitációja éppen kioltja egymást. Így a fenti illusztráción láthatóan egy kvázi mágneses árnyékot vetne a Marsra (ha nem is ilyen szép egyeneset). Az ötlet zseniális, és bár voltak aggályaim, végül egyik sem állta meg a helyét már azelőtt sem, hogy leírtam volna őket.

Ha a magnetoszféra megoldott, akkor a marsi fagyott szén-dioxid– és vízkészletek felolvadásával (ez szintén a Jim Green koncepciójának a része) már legalább a légköri nyomást lehetne növelni (csak aztán túl ne lőjük a marsi üvegházhatást – jegyzem meg halkan). Persze jól kell a dolgot időzíteni, mert a víz könnyen elforr egy túl alacsony légköri nyomáson, és akkor nem kaptunk vizet, csak oxigént és hidrogént, ahol a hidrogént talán még a teljesen hatékony mágneses pajzs ellenére is elszökik a légkörből.

De itt még nem áll meg a történet, nem fogynak a kihívások. Sőt…

Szocializáció és identitás

Tételezzük fel, hogy minden fenti aggályra kielégítő válaszokat találunk, és így megoldottuk a biztonságos kolonizálást, illetve hogy végül nem bizonyul végzetesnek a holdi/marsi magzatok testi fejlődése szempontjából a csökkent gravitáció.

Hogyan fogjuk menedzselni azt, hogy a kolóniák új generációinak szellemi képzését? Már eleve az első felnőttek, a későbbi szülők is emberfeletti kihívással szembesülnek: elszakadni a földi környezettől; örökre. Hogyan várhatjuk el tőlük azt, hogy kellő oktatást és megfelelő emberi identitást nyújthassanak a gyerekeiknek? (Vagy legalább hogyan biztosíthatjuk, hogy ezt a kihívást teljesíteni tudják?)

Legyen ez egy másik írás témája. Itt lesz a linkje.

A bejegyzés trackback címe:

http://reditio.blog.hu/api/trackback/id/tr5212132083

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

paráznabillegető 2017.03.08. 14:31:55

a térség (the expanse)

hát úgy valahogy...

paráznabillegető 2017.03.08. 14:32:20

izé, ez egy sci-fi sorozat! :D

Howard L. Braden 2017.03.08. 14:37:44

@paráznabillegető: :D Micsoda nicknév…

Nem ismertem, köszi. :) Egyébként már az első Emlékmásban is megjelenítették ezt, bár amögött puszta megérzés volt és a dráma lehetősége, viszont a lehetőség pszichológiailag és ismeretelméletileg teljesen megalapozott.

sírjatok 2017.03.08. 14:46:02

A kolóniák tudományos hasznát nem vitatom, de ha az a cél, hogy ott majd emberek lakjanak, akkor az erre szánt pénz töredékéből lehetne a sivatagokat, sarkvidéket, tenger alatti részeket "kolonizálni" itt, a Földön. Vagy simán csak úszó vagy földalatti, vertikális városok, stb.
Ha csak a "hova rakjuk az embereket" a probléma (nem mintha probléma lenne, de mondjuk), akkor ezek sokkal járhatóbb utak, mint a giga költségekkel kiépített, néhány ezer fő befogadására alkalmas bázisok. Mondom még1x, ezzel nem a tudományos hasznát vonom kétségbe.

Vajk a Vitéz Várjobbágy 2017.03.08. 15:11:06

"mesterséges gravitáció"

Aha. Hát rendben, akkor amint lesz, lehet erről beszélni.

Felesleges ilyesmin pörögni, amikor még fogalmunk sincs, hogy egyáltalán ez fizikailag hogyan valósítható meg, ha egyáltalán.

Addig meg maradnak az automaták, amik pontosan el tudják látni -majd a jövőben, amikor ez megéri- a feladatot, amiért bárki is odamenne, bányászni tudnak. De akkor már inkább nyilván kis aszteroidákkal kezdenénk, amiknél nincs gravitációs kút a túloldalon.

A jelenlegi korban űrkolóniákról beszélni olyan, mint a XIX. század közepe-vége táján léggömbökön csüggő függővárosokat, vay repülő biciklikkel munkába menő embereket vízionálni.

Mire elérünk addig, hogy leküzdenénk a leírt súlyos akadályokat, ezernyi dolog megváltozna. Ha a kezünkben lenne, vagy akár pár generáción belül elérhető lenne technológia, amivel kolonizálhatnánk eltérő gravitációjú és légkörű égitesteket, akkor értelmetlen lenne az egész globális éghajlatváltozás-hiszti.

Még azt is meg merem kockáztatni, hogy ebből így ebben a formában soha semmi nem lesz, mert hamarabb leszünk a biológiai agyat csak modellező, rendszeres archiválással örökéletű mesterséges, önépítő ember-utófajok, mintsem ebből az űrkolonizálósdiból tényleg lenne valami. Már ha minden olyan ütemben megy tovább, ahogy most látszik.

A digitális tudatnak meg mindegy, hogy a hardwarehez a kies Holdon, egy transzmarsi aszteroidán, egy kentauridon, vagy a Mecsekben bányászták ki a hozzávalót.

Howard L. Braden 2017.03.08. 15:13:14

@sírjatok: Szia! :) Ezek az ötletek, amiket említesz, nagyon jók, magam is gondolkodom ilyesmiben. Ezek részei lehetnének egy teljes túlélési stratégiának, viszont a NASA egy űrkutatási hivatal. Az óceánokkal, a geológiával és a klímával kapcsolatos hivatal a NOAA.

Tény, hogy érdekes lehetne egy közös nagy stratégia, ami összekötné ezeknek a hivataloknak a munkáját.

Howard L. Braden 2017.03.08. 15:16:06

@paráznabillegető: Utánanézve a sorozatnak, most látom, hogy abban nem csak az alacsony gravitációban deformálódó populációról van szó, hanem a jég-űrbányászatról is. :D Hát, végülis a dolog kézenfekvő, kb. mint a fáramászás.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.03.08. 15:16:22

@sírjatok:

+1

Tudományos állomások létrehozása OK, de lakókolóniáknak nem látom sok értelmét.

Aztán majd elválik, de nem a mi életünkben.

Howard L. Braden 2017.03.08. 15:26:00

@Vajk a Vitéz Várjobbágy: :) Semmilyen fejlesztési irányt nem szabad lebecsülni, és soha semmilyen progresszív törekvés nem lehet túl korai, az mindig csak túl késői lehet. Attól, hogy az űrkutatáson és a kolonizációs fejlesztéseken és törekvéseken kívül tehetnénk és tennünk kellene mást is, pl. itt valamilyen földi vonatkozású területen fejleszteni, úszó városok stb. amiket említesz, még nem válik egyik irány sem kevésbé szükségszerűvé.

Nem lehet azért _nem_ kutatni valamit, mert "mire odajutunk, hogy kamatoztassuk az eredményeket, talán már nem is…", ez nonszensz. :)

"Ha a kezünkben lenne, vagy akár pár generáción belül elérhető lenne technológia, amivel kolonizálhatnánk eltérő gravitációjú és légkörű égitesteket, akkor értelmetlen lenne az egész globális éghajlatváltozás-hiszti."

Azt szoktam mondani: minek terraformálni a Marsot, ha a Föld már 99.99999%-ban terraformálva van. Szóval nem, az nem hiszti, és sosem lehet értelmetlen. Mindenesetre a NASA-nak és ezeknek a kutatóknak nincs befolyása arra, hogy jobbá tegyük vagy kevésbé pusztítsuk a Földet; ők a saját szakterületükön munkálkodnak, és nincs semmi, ami okafogyottá tehetné a munkájukat, bármi is legfeljebb csak okot adhatna más szakemberek és hivatalok más területen végzendő munkájára.

Howard L. Braden 2017.03.08. 15:29:30

Látom, kitette az Index a cikkemet. ^^ Kedves, hogy ennyien betértetek, köszönöm. :)

Who111 2017.03.08. 15:52:52

Az van, hogy túl kell élni. Hiába kolonizáljuk a sivatagot, az még a Földön van. Ha erre jön egy meteor, ugyanúgy meghal mindenki. Sőt, valamikor a naprendszert is el kell majd hagyni, bár erre a jelenlegi számítások szerint van még 4 milliárd évünk. Aztán persze kiderülhet, hogy sokkal kevesebb. Én azt nem értem, hogy mindenki a k. hideg Marsra akar menni. A Vénusz elé ki kell tenni egy árnyékoló rolót, lehet pár mikron vastag is. Pár év alatt csak lehűlne valamennyire...

Gipsz Ferenc 2017.03.08. 15:55:42

@sírjatok: Nem az emberek "elrakasa" a cel. Sot, nem is csak tudomanyos vizsgalatok. Az cel gazdasagi. Ez az uj kolonizacio.

A nagy foldrajzi felfedezesek koraban az europaiak hajokra szalltak es bejartak az oceanokat. Kozben meg felfedeztek ezt-azt es kis telepeket hoztak letre a kovetkezo expediciok konnyebb ellatasahoz. Ezek a telepek aztan vagy eltuntek, vagy sikeresek lettek valami miatt. Talaltak nyersanyagokat, mint pl arany, ezust. Ertekes novenyeket (kukorica, krumpli,..), fuszereket (paprika...), uj innivalot (cukornad-rum ;)). Esetleg jo helyen voltak kereskedelemhez. Ilyen telepekbol lett par szaz ev alatt az USA is.

Most ugyanez kezdodik egy kicsit nagyobb leptekben. Az elso telepek azert kellenek, hogy a kovetkezo expediciok olcsobbak legyenek es messzebbre jussanak. Ha a Holdon es a Marson talalt vizbol lelegezheto oxigent, ihato vizet meg raketa uzemanyagot csinalnek, akkor a kovetkezo kuldetes soran nem a Foldrol kell hozni oket. A legenyseg meg a felszereles megy a Foldrol. Aztan Hold koruli palyara all es ott felveszi az uthoz szukseges keszleteket, amiket a Holdrol vagy a Marsrol toredek aron lehet palyara allitani.

A telepen dolgozo geologusok tuzetesen atvizsgalhatjak a teruletet olcson kitermelheto anyagok utan. Ha talalnak egy lezuhant Platina meteort, azzal megoldhatnak a Foldon az uzemanyagcellak problemajat. Az autoba csak O2-t meg H2-t toltunk gyorsan es egyszeruen es a platina katalizator szepen aramma es vizze alakitja. Nem kellenek a kornyezetszennyezo nagy litium akksik. Ez azert jo volna. A Foldi banyaszat is nagyban csokkenhetne, ami tovabb csokkentene a CO2 kibocsatast es a szennyezest.

A napelem gyartast is kitelepithetnenk es tenylegesen 0 CO2 kibocsatas es kornyezet szennyezes nelkul gyarthatnank es akar az urbe is telepithetnenk oket. Szennyezes persze volna, de az urben boven van hely es senkit nem zavar.

Szepen beindulna egy kereskedelem ami nagyon jot tenne a Foldnek. Nagyban csokkenne a szennyezes es a CO2 kibocsatas. Nem dulnank szet a negyzetkilometerekt 10 gramm aranyaert vagy platinaert. A kitelepulo ipar helyet atvehetne a mezogazdasag vagy visszaterhetne a terulet a termeszetes allapotaba. Nem kell messzire menni. A Naprendszerben emberi esszel felfoghatatlan mennyisegu nyersanyag van. Par holdon 2x-3x tobb viz van, mint a Foldon osszesen. Aszteroidak huznak el mellettunk, amiken tobb arany, titan vagy platina van, mint amennyit az emberiseg osszesen banyaszott a Foldon.

"A Föld az emberiség bölcsője, de nem maradhatunk örökké bölcsőben." Ezert kell mennunk. Nem azert, hogy 2 tudos koveket kalapaljon, mint ahogy az Apollo program soran tettuk.

Gipsz Ferenc 2017.03.08. 16:08:08

@Who111: A Venusz nem igazan jo celpont. Egyreszt nagyon draga volna lehuteni. Olcsobban volna a Fold teljeskoru rendbetetele, mint a Venusz lehutese. A masik problema a gravitacio. Ez kb megegyezik a Folddel, ami ugyanugy megneheziteni az urhoz valo hozzaferest, mint ahogy a Foldon. Raadasul magneses pajzsa sincs, ugyhogy ugyanugy meg kellene azt is oldani, ahogy a Marson. Ha csak nem talalnak a Venuszon valami hihetetlenul ertekeset (orok elet forrasa, a hidegfuzio nyersanyaga, elkepzelhetetlenul fejlett technika stb...) az antigravitacio megjeleneseig egy joreszt erintetlen, elzart vilag marad.

Paczalpörkölt 2017.03.08. 16:11:13

@Who111: Ezt én sem értem, a Vénusz terraformálásának gondolatát méltatlanul hanyagolják még a scifi irodalomban is. Úgy tudom a kénsav és a széndioxid a fő probléma ott, azért forró, mert ezek üvegházhatást keltenek. Biztos van módszer ennek a megszüntetésére is, és ott már sokkal jobb lenne a gravitáció is. Bár mágneses tere sajnos annak sincs igazán.

Gipsz Ferenc 2017.03.08. 16:17:13

@Paczalpörkölt: Ha volna jo es olcso modja a CO2 eltuntetesenek, akkor nem volna klimavaltozas para. Ha a CO2 problemat a Foldon sem tudjuk jelenleg megoldani, a Venuszon plane nem fog menni.

Howard L. Braden 2017.03.08. 16:27:29

@Paczalpörkölt és @Who111: Bolygónyi méretben biztosan kivitelezhetetlen a Vénusz terraformációhoz szükséges savsemlegesítés, és a szűk holdnyi átmérőjű árnyékoló is kivitelezhetetlen a jelenlegi hajtóműtechnológiával. De azért ezek nagyon kreatív ötletek. :)

Talán néhányezer év múlva a Vénusz következik, az viszont egyértelmű, hogy sokkal egyszerűbb a Marson változást előidézni (sokkal kisebb az állapotában az eltérés a földi körülményektől), mint a Vénuszon. Bármit is küldenénk oda, az nem élné túl a savakat és a nyomást, az első szondák is csak rövid ideig bírták. És a Hold pedig itt van a szomszédban, a barlangjai (ugyebár erről szól a cikk) pedig kézenfekvő biztonságos helyszínt nyújtanak egy-egy kolóniának. Csak legyen önfenntartó.

De valójában egy holdi település nem is elsősorban kolónia, hanem egy tranzitállomás: sokkal kisebb a gravitációja, és rengeteg rakétaüzemanyagra való víz van rajta (nem beszélve a fúziós erőmű alapanyagáról, a Hélium3-ról), tehát gazdaságosan lehet majd a SpaceX visszatérőrakétáit ott használni.

És amíg ez kiépül, addig a technológia is fejlődik, mert a Hold-bázis egy technológiai játszótér is, egy műhely, ami relatíve közel van a Földhöz (űrkutatási-űrutazási léptékben), de ugyanaz kell hozzá, ami egy Mars-bázishoz. Az első Mars-bázist elvben érdemes lenne már a Holdon felállítani, mondhatni, és később az első marsi telepesek először a Holdon fognak gyakorlatozni. Ha bármi kizáró oka lenne annak, hogy a Marson teljesítsen, még viszonylag egyszerűen visszatérhet az illető a Földre. De ezt a második részben terveztem leírni.

Howard L. Braden 2017.03.08. 16:39:58

@Gipsz Ferenc: +2 :)

Mondjuk azért a Földön azért nem tudjuk megoldani, mert a vezetőink nem szakemberek, hanem üzletemberek, akik marketingeszközök segítségével meggyőzve a népesség elég nagy részét, jutottak döntéspozícióba, valamint azért is, mert ott, ahol pl. az esőerdőket irtják, ott egyrészt kényszerűségből irtják, másrészt senkinek sincs globálisan befolyása erre az eseményre (gyakorlatilag csak könyörögni tudunk), de még a helyi vezetők is csupán erőszakkal tudnának közbelépni. Etikatilag vitatható lenne ez, bár ha az emberiség túlélése a tét, elvben egy-egy helyi vezető juthat arra a következtetésre, hogy meghozza azt az áldozatot, hogy túllépi ezt az etikai határvonalat. De erre viszont nekünk nincs befolyásunk, és azt hiszem, ennek örülhetünk is…

Ettől függetlenül persze a Vénusz szén-dioxid-mentesítése nem lesz kevésbé kivitelezhetetlen. Ha le is tudnánk árnyékolni valahogy a bolygót és lecsendesedne, akkor (volt ilyen koncepció még van 30 éve) esetleg a Chlorella nevű algát a légkörbe juttatva elindulhatna egy változás, az szén-dioxidot köt meg, és oxigént termel. De ez is csak egy elmélet, egy elég régi elmélet, viszont ehhez le kell hűteni a Vénuszt, különben elpusztul az alga, és itt be is zárul a kör, a terv a polcra kerül.… Amíg nem tudjuk lehűteni a bolygót a szén-dioxid megkötése nélkül, addig nem is tudjuk felhasználni az algafajt, hogy megkösse a szén-dioxidot.

Gipsz Ferenc 2017.03.08. 16:44:39

@Howard L. Braden: Nemreg olvastam egy tanulmanyt, hogy mennyibe is kerulne egy bazis a Holdon. Jelen technikai fejlettseg mellett 3000-6000 milliard Forintba kerulne egy nagyreszt onellato holdbazis. Kb ennyibe kerulne a magyar olimpia. Mekkora fless lenne mar, ha nem focibuzi hanem urbuzi viktatorunk lenne es stadionok helyett holdbazist epitene.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.03.08. 18:25:45

@Gipsz Ferenc:

"Ha csak nem talalnak a Venuszon valami hihetetlenul ertekeset (orok elet forrasa, a hidegfuzio nyersanyaga, elkepzelhetetlenul fejlett technika stb...)"

Pantagonitot!

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.03.08. 18:29:21

@Who111:

"A Vénusz elé ki kell tenni egy árnyékoló rolót, lehet pár mikron vastag is."

Azon áthatol az infravörös, mert összemérhető a hullámhosszával.

Az árnyékolással amúgy sem sokra mennél, mert az árnyékoló anyag elnyelné a hősugárzást és kb. felét a Vénuszra sugározná.

Infravöröst visszaverő anyagra lenne szükség-

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.03.08. 18:44:10

@Who111:

"valamikor a naprendszert is el kell majd hagyni, bár erre a jelenlegi számítások szerint van még 4 milliárd évünk. Aztán persze kiderülhet, hogy sokkal kevesebb."

Már most tudható, hogy a Föld jelenlegi pályáján sokkal kevesebb időnk van. A Nap luminozitása ui. milliárd évenként kb. 10%-kal nő: a hélium összegyűlik a magban, ahol ezáltal nő a nyomás, ettől a héliummagot körülvevő hidrogén nyomása is megnő, amitől gyorsul a fúzió. Párszáz millió év múlva a Nap luminozitása akkora lesz, hogy annak hatásához képest kismiska lesz a mostani globális felmelegedés.

Na persze ha akkor még egyáltalán lesz emberiség, nem lesz komolyabb gond a Földet kicsit külsőbb pályára állítani.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.03.08. 19:35:58

4-4.5 milliárd év múlva aztán tényleg eljön a vég, a Napból vörös óriás lesz és kb. a Föld mostani pályájáig fog felfúvódni. Utána meg fehér törpe lesz, és szép lassan kihűl.

Ha akkor még mindig lesz ember, és meg akarja őrizni a Földet emlékként, akkor új csillag közelébe kell vinni. Hogy melyik lesz az, azt most nem lehet tudni, mert addigra a Naprendszer többször megkerüli a galaxis középpontját, és egészen más csillagok lesznek a közelünkben, mint ma. Másfelől kb. akkor fog összeütközni a Tejút és az Androméda galaxis, de már az összeütközés előtt alaposan torzulni fog a csillagok pályája a galaxismag körül.

cardiobascuralis 3 2017.03.08. 21:47:45

@Gipsz Ferenc:
Majd tanulj egyszer fizikát meg kémiát, hátha utána nem hordasz majd össze ennyi baromságot.

cardiobascuralis 3 2017.03.08. 21:49:39

@Kovacs Nocraft Jozsefne:
Aztán vagy így lesz, vagy nem.
A csillagászat ezen része puszta találgatás.

Howard L. Braden 2017.03.08. 21:54:53

@cardiobascuralis 3: Kérlek,
• légy tárgyilagos; az állítást támadd, ne a személyt.
• légy konkrét; jelezd, hogy mivel van problémád, és azt is, hogy kinek a hozzászólására reagálsz, és kövesd a tézis—>antitézis—>szintézis metodikát. (Tehát állításra ellenállítást.)

Köszönjük.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.03.09. 02:28:49

@Gipsz Ferenc:

"Jelen technikai fejlettseg mellett 3000-6000 milliard Forintba kerulne egy nagyreszt onellato holdbazis."

A megépítéséhez szükséges földi infrastruktúra létrehozása, a megfelelő műszaki-tudományos gárda kiképzése és a szükséges műszaki tapasztalat megszerzése pedig ennek többszörösébe. :)

Gipsz Ferenc 2017.03.09. 09:26:07

@Kovacs Nocraft Jozsefne: A tanulmany SpaceX arakkal es Falcon Heavy kilovesekkel szamolt. Mindenhol mashol is a fejlesztesi koltsegek minimalizalasara torekedtek. Ahol lehetett mar letezo, "polcrol leveheto" megoldasokkal szamoltak. 10 milliard USD az alap bazisert es 20 milliard mire nagyjabol onfenntarto lesz. Egy ilyen tervre biztosan harapna a nemzetkozi tudomanyos vilag es jonnenek a kutatok es a tudosok a mindenhonnan. Az ESA tagsag is sok elonnyel jarna. A Putyinnal valo lepacsizasbol is profitalhatnank, mert az orosz uripar is eleg eros.

Ahogy Finnorszagnak van Nokia-ja, az USA-nak SpaceX-e, Koreanak Samsungja, nekunk lehetne egy holdbazisunk. Raadasul, ha megfelelo mennyisegu vizet talalnank, az olcson megtermelheto es dragan eladhato raketa uzemanyag par ev alatt visszahozna a teljes befektetes arat.

Gipsz Ferenc 2017.03.09. 09:26:53

@Howard L. Braden: Ne foglalkozz vele, csak egy bot.

Howard L. Braden 2017.03.09. 10:20:34

@Kovacs Nocraft Jozsefne: "Az árnyékolással amúgy sem sokra mennél, mert az árnyékoló anyag elnyelné a hősugárzást és kb. felét a Vénuszra sugározná."

Egyébként erre van a Mylar nevű anyag, az az arany-ezüst színű csillogó fólia, amivel bevonnak szondákat stb., de sérültekre, kihűlt vagy túlhevült emberekre. Az arany oldal irányából visszaveri az infrát, az ezüst oldal irányából viszont átengedi.

Én a tetőtéri hálószobát terítettem le vele a fölötte lévő padláson, és a dél felé néző ablak függönyére is felcsatolom nyaranta, azóta nem kályha a szoba nyáron. :)

@Who111: Ettől függetlenül egy ilyen árnyékolófóliának kb. holdnyi átmérőjűnek kell lennie, ami most 6000 km átmérővel számolva 40 millió tonna, csak a fólia, ami pont arra képes, ami itt a cél lenne. Már magam is gondolkodtam ilyenben, de ez eleve egy sokkal bonyolultabb szerkezet, mivel pl. távolról finomhangolhatónak kell lennie, hogy mennyit takarjon ki, illetve önmagát stabilizálnia kell tudnia, ahogy egy műhold is képes apró pályakorrekciókra.

Ez még nagyon sokáig nem lesz kivitelezhető, tehát sajnos nem aktuális, bármennyire is jó ötlet. :) Ez egyben válasz is arra, hogy miért Hold, miért Mars. Mert az kivitelezhető. –nek tűnik már. Nagyon nagy erőfeszítésekkel és leleménnyel.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.03.09. 12:05:52

@Howard L. Braden:

"Egyébként erre van a Mylar nevű anyag..."

Ez persze már nem árnyékoló, hanem hővisszaverő anyag, amit a kommentemben én is javasoltam. A célnak megfelelne, de a szükséges tömeg...

Egy 3000km sugarú kör alakú Mylar fólia felülete kb. 28*10^12 négyzetméter. Én 1.39g/cm^3 sűrűséget találtam a Mylarra. Legyen a legvékonyabb, 50 mikrométer vastag fólia, akkor ennek térfogata 1.41 milliárd köbméter, ami 1.965 milliárd tonna, ha nem számoltam el valamit.

"a dél felé néző ablak függönyére is felcsatolom nyaranta, azóta nem kályha a szoba nyáron."

Nem is rossz ötlet.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.03.09. 12:13:39

@Gipsz Ferenc:

"A tanulmany SpaceX arakkal es Falcon Heavy kilovesekkel szamolt."

Bocs, de te látod a SpaceX árlistájában, mennyiért visznek el 1kg tömeget a Holdra? Ez kicsit többe kerül(ne) ám, mint LEO vagy akár geostacionárius pályára juttatni valamit. :)

De ne is foglalkozzunk a piszkos anyagiakkal. Szóval úgy gondolod, hogy egyszerűen megrendelnénk egy kulcsrakész holdbázist a SpaceX-től? Mi lenne ennek a haszna számunkra? Jószerivel semmi, mivel a megvalósítással kapcsolatos minden tudás a SpaceX-nél maradna, kb. úgy, ahogy egy hipermodern okostelefon megvásárlásával sem jutsz a telefonban rejlő sokezer emberévnyi tudás birtokába.

Howard L. Braden 2017.03.09. 12:19:05

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Igen, hát végülis az infra a lényeg. Egyébként sötétít, szóval nem csak az infrát árnyékolja.

1 m2 tömege 2,083000 kg, én ebből kalkuláltam, de végülis mindegy, elszámoltuk-e, mindenképpen meghiúsul a telepítése, akkora tömegről van szó, és akkor még a járulékos felszerelés tömegét nem számoltuk, ami a többszöröse ennek.

Örülök, hogy sikerült hasznos tippet adnom. :)

Gipsz Ferenc 2017.03.09. 16:40:02

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Az eddigi raketakon a TLI altalaban a LEO 32-38%-a korul alakult. Az egy jo kerdes, hogy az uj Raptor motor ezt felul tudja-e mulni. Ha nagyvonalu leszek es 40%-ot szamolok, akkor a Falcon Heavy 21,7 tonnanyi urhajot tud a Hold fele kuldeni 100 millios kilovesi koltseggel. Ez kilonkent $4600-ra jon ki. A tenyleges szallitmany ennel nyilvan kevesebb, ha palyara is kell allnia es meg kevesebb, ha le kell szallni.

A bazist nem a SpaceX epitene, ok csak fuvaroznanak. Ha akarok epiteni egy gyarat valahol, akkor nem feltetlenul muszaj hozza egy teherauto gyarat vagy szallitasi ceget is venni hozza. Persze attol meg betarsulhatnak ugy mint fel tucat masik ceg is, aki az urbanyaszattal es urhotelek epitesevel foglalkoznak jelenleg is. Az uripar is ugyanolyan high tech ipar, mint az auto, chip vagy telefon gyartas. Boven lehet egy orszag huzoagazata. Raadasul meg gyerekcipoben jar, ugyhogy a konkurencia nem olyan eros, konnyu betorni.

Profit szempontbol se rossz. A SpaceX 5 ev alatt megtizszerezte az erteket. Ha ad abszurdum a lenyult (megmentett bah) magannyugdij penzekbol felvasaroltuk volna a 2011 kornyeken 500 milliard Ft-ert (az erteke akkor 300 milliard volt) most 3600 milliardot erne a befektetesunk.

A spanyol vagy angol gyarmatbirodalom sem egy ev alatt epult ki es nem is volt olcso. De amikor elkeszult, akkoriban elkepzelhetetlen hasznot hozott. Ugyanez lesz most az urrel.

Gipsz Ferenc 2017.03.09. 16:49:10

@Howard L. Braden: Azt sem szabad elfelejteni, hogy egy ekkor fuggonybe bizony erosen belekap a napszel. Ugyhogy nem csak stabilnak kell lennie, hanem egy hajtomunek folyamatosan ellen is kell tartania a napszel hatasanak.
Vegul, de nem utolso sorban, a rendszert fel kell szerelni aszteroida elharito rendszerrel Star Trek-es eroter, Star Wars-os lezertuzerseg vagy raketavedelmi rendszer kepeben. Az urben repkedo kovek es sziklak semmi perc alatt szetszaggatnanak egy ekkora rendszert.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.03.09. 19:09:54

@Gipsz Ferenc:

"a TLI altalaban a LEO 32-38%-a korul alakult"

Szerintem inkább kicsivel 40% fölött, de ezen nem veszünk össze. Viszont mivel légkör híján ejtőernyővel nem lehet a cuccost leküldeni a Hold felszínére, és a szállítóeszközt sem célszerű ott hagyni, ez plusz üzemanyag, így plusz költség.

"A bazist nem a SpaceX epitene, ok csak fuvaroznanak."

Vagyis Mészáros cége építkezne a Holdon? :D

De viccet félretéve: mégis hogyan képzeled, hogy mindenféle űrbéli tapasztalat nélkül egy magyar cég elkezd bázist építeni a Holdon? Ez még a NASA-nak is óriási kihívás lenne, pedig ott van tapasztalat bőven.

Ne haragudj, nem bántásból mondom, de szerintem túl naiv vagy.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.03.09. 19:11:11

@Gipsz Ferenc:

"Ha ad abszurdum a lenyult (megmentett bah) magannyugdij penzekbol felvasaroltuk volna a 2011 kornyeken 500 milliard Ft-ert (az erteke akkor 300 milliard volt) most 3600 milliardot erne a befektetesunk."

Fenét. Akkor már rég csődbe ment volna, mindent kiloptak volna belőle.

Gipsz Ferenc 2017.03.09. 20:55:20

@Kovacs Nocraft Jozsefne:
Se a Lanchid se Paks nem ugy epult meg, hogy a magyarok fogtak magukat es sajat kutfobol felhuztak az egeszet. Toboroztunk kulfoldi tudosokat es mernokoket, akik elkezdtek a tervezest es az epitest, a helyi szakemberek pedig figyeltek es tanultak. Ok kesobb tanitottak a kovetkezo generaciot stb... Valahonnan mindig el kell kezdeni.
Musk pl del-afrikai es a del-afrikai urprogram nem valami hires. Az urbanyaszattal foglalkozo Deep Space Industries szekhelye pl Luxemburgban van. Az luxemburgi urprogram sem kerult meg bele a hirekbe. Magyar ezzel szemben mar igen. Regen ott volt a Pille. Most meg a Rosetta progamban valo reszvetelunk. Az ESA, aminek Mo is tagja, egyebkent sem kispalyas jatekos.

Se Musk se Bezos nem egy Von Braun, megis eleg jol haladnak. Van az a penz es kihivas, amiert holnap egy rakat Von Braun fog kopogtatni az ajton. Ennyi kell. A magancegek megmutattak, hogy nem kell allami behemot, hogy eredmenyeket erjunk el. Elszanas kell, penz es jo menedzsment. Musk kivalo menedzser jo kapcsolatokkal, mint mondjuk Koroljov volt anno.

Belegondolva, meg az 50-es evek szinvonalan megragadt, ehezessel es mindenfele blokaddal sulytott Eszak-Korea is kepes urt elero raketakat epiteni. Nem hiszem, hogy a magyar mernokok es tudosok, megfelelo eroforrasokkal ellatva, ne lennenek kepesek erre.

Allami hatteru, korrupcioval atszott cegek is lehetnek sikeresek. Ott van pl a Samsung vagy az Emirates. Az allam kitomte oket loveval direkt vagy indirek modokon, meg neha kert egy-ket szivesseget, de a vezetesbe nem nagyon szolt bele. Hagyta, hogy a hozzaerto emberek tegyek a dolgukat es ezert eleg jol bejott az elkepzeles.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.03.10. 07:05:43

@Gipsz Ferenc:

OK, akkor javaslom, indíts aláírásgyűjtést egy népszavazásról, amely arról szólna, hogy olimpia és a további stadionépítések helyett építsük meg az Alfa Holdbázist. :)

Csb 2017.03.10. 09:48:03

@sírjatok: A foldon kivuli egitestek kolonizalasa nem azert fontos, hogy a Foldon nem elfero embereket legyen hova tenni, hanem azert, hogy az emberiseg tobb labon alljon. Ne legyen kiteve egy meteorbecsapodasnak, egy atombombanak, egy jarvanynak, stb.

Az elszakadasrol: A Deli Sarkon elo kutatok is lazan eltoltenek egy evet mindenki mastol elzarva, sot, masok is vannak, akik orokre elhagyjak a szulohelyuket es egyedul keresnek boldogulast uj helyen, uj emberek kozott, es sose mennek haza. Megoldjak.

A feladat nyillvan nem a romantikus anyuciszemevilagainak valo, aki az egyetemrol is mar szerdan este hazautazik, es csak hetfo reggel jon vissza, hanem azoknak, akiknek se kutyajuk, se macskajuk, akik szerelmi csalodas elol menekulnek, akik az ellensegeik vagy a torvenyhozas elol menekulnek, stb. Lesz ra eleg jelentkezo, abban biztos vagyok. Sokaknak az, hogy a Marson varost, utcat neveznek majd el roluk, az eleg csabito ahhoz, hogy belevagjanak.

zokogjatok 2017.07.02. 00:55:32

@Csb: "foldon kivuli egitestek kolonizalasa nem azert fontos, hogy a Foldon nem elfero embereket legyen hova tenni, hanem azert, hogy az emberiseg tobb labon alljon"

A Föld egy atomháború után is sokkal inkább alkalmas lesz emberi életre, mint a Mars. Szinte semmi olyan nem tud történni a Földdel, amitől valaha is rosszabb lenne nekünk, mint egy olyan bolygó, ahol konkrétan perceken belül meghalsz. Ennél még egy vízalatti város is életképesebb ötlet, mert ott legalább lehet halat fogni meg algát tenyészteni meg van gravitáció meg a vízből levegő. Cserébe viszont jóval közelebb meg lehet építeni. Szabad tüdővel meg pont addig bírod víz alatt, mint a Marson, szóval nem rosszabb ilyen szempontból sem.

"Lesz ra eleg jelentkezo, abban biztos vagyok." (a marsi kolóniákra)

Mondom akkor itt is, Borsodban egy tanyán is ugyanúgy lehet önellátni meg a világtól elvonulni, de ha az nem eléggé egzotikus, akkor vár Szibéria, Alaszka vagy az ausztrál sivatag, brutálisan olcsón lehet óriási területeket venni oszt lehet önellátni. Valamiért mégsem népszerűek ezek, pedig elmondhatatlan mennyi előnyük van egy Mars-kolóniához képest, pl. van levegő, ózonpajzs, megfelelő gravitáció, internet, van város elérhető közelségben, szóval nem kell meghalni vakbélgyulladásban, no meg persze ha megunod otthagyhatod.

És mégis: az emberek nem akarják ezt csinálni.