Reditio

Howard L. Braden író blogja

Hogyan nézzen szembe az emberiség a robotok térnyerésével?
2016. június 08. írta: Howard L. Braden

Hogyan nézzen szembe az emberiség a robotok térnyerésével?

Fenyegető jövő: komoly válságot okozhatnak a robotok

– szól az Origo cikkének címe, az érdekfeszítő cikk részletesen körülírja a robotok hihetetlenül gyors fejlődésének és térnyerésének perspektíváit. A jövő társadalma akár a saját technológiájának csapdájába is kerülhet.

…amennyiben annyira korlátolt, hogy nem adaptálja magát az új környezethez.

Az ipari forradalom során bár a gépek megszüntettek munkaköröket (pl. lámpagyújtogató, ébresztő, telefonközpontos), létrehoztak újakat, és így "csupán" egy köztes időszakban okoztak kellemetlenséget egy-egy generáció tagjainak, akik már nem tudtak az új munkakörökbe átképződni. De ezt nem lehet a végtelenségig folytatni. A jövőben…

…előbb-utóbb, idővel, évszázadok múltán a robotok el fognak venni minden munkát, minden kenyérkereseti lehetőséget.

És tegyük az Origo cikke mellé a HVG cikkét is: 

A globális várható élettartam 77,1 évre nőhet a jelenlegi 70 évről. Ezzel párhuzamosan az, aki a 60. életévét megéli, nagy valószínűséggel a 80. életévét is betöltheti majd.

Tehát ráadásul egyre hosszabb ideig kell nélkülöznünk majd a munkát (valamilyen statisztikával, eloszlással, penetrációval a jövő népességében).

De hogyan reagáljunk erre?

Pusztítsuk el a robotokat?

Ugyan már! 

Nemhogy az első lehetséges válasz korlátolt, de még a kérdésfeltétel is elhibázott! (Jó, hogy…; tőlem származik.) A kulcskérdés nem ez, hanem hogy:

Hogyan működteti magát egy olyan, fejlett civilizáció, melyet robotok szolgálnak ki?

Mintha azt kérdeznénk: Hogyan adaptálódik a hal a szárazföldi léthez: hát lábat és tüdőt növeszt!

Amikor az eszközkészítő emberiség átlépi az autonóm eszközök térnyerésének korszakhatárát – ez volna a robotok térnyerése –, többé nem definiálhatja magát a munka által. Mert a robotokkal – ha a folyamatot a jövőbe extrapoláljuk – valami nagyon különleges dolgot alkot meg.

Az emberiség a robotok teljeskörű felhasználásával megalkotja a Mennyország-gépet.

Mert milyen is a mennyország? Nem olyan nehéz elképzelni, pusztán egy filozófiai gondolkodási folyamat keretében csak meg kell fosztanunk az életünket minden olyan tényezőtől, ami az anyagi lét következménye:

  • nincs halál
  • nincs betegség
  • nincs nehézség
  • nincs szükség
  • ezért nincs áldozat.

Egy robotok-szolgálta civilizációban ezekből mi érvényes az életmódra? Elsősorban az, hogy nincs szükség.

Márpedig minden munkakör, az egész piacgazdaságunk, az egész kapitalizmus nem más, mint szükségek kielégítése (piac), és az ebben tanúsított hatékonyságunk nyilvántartása (pénz). Na de mi munkánk lehet egy olyan világban, ahol minden szükséget robotok is kielégíthetnek?

Megismétlem a korábbi kérdést:

Hogyan működteti magát egy olyan, fejlett civilizáció, melyet robotok szolgálnak ki?

Előszöris fenn kell tartania a mennyországgépét, tehát a mennyországszerű létet biztosító infrastruktúráját, különben megszűnik ilyen fejlettségű civilizációnak lenni. Ez pedig tudományos, mérnöki tevékenység.

Azonban ennek nagy részét szintén képesek (lehetnek, lesznek) robotok elvégezni, a lakosság túlnyomó többségének tehát akkor még mindig nincs semmi munkája. Akkor mit csinál? Lógatja a lábát? Azt nem teheti (kivéve amennyire mi lógatjuk a lábunkat évente jó esetben néhány hetet, ki a Maldív-szigeteken, ki a járdaszigeteken).

A probléma és egyben a probléma nyitja is, mint mindig, most is a percepcióban rejlik. Nem szokás megérteni Marxnak a "lét határozza meg a tudatot"-gondolatát, pedig itt egy alapvető pszichológiai jelenségről van szó, ugyanarról, amit évtizedekkel később Dr. Philip Zimbardo vagy Stanley Milgram is kutatott: neurális szinten az agy is, pszichológiai keretben az elme is, tehát így a személyiség a léthez, a napi gyakorlathoz idomul. Így alakul ki a pszichopátiás agyi elváltozás a szeretetlen vagy álszent szociális közegben, és így alakul ki egy felelőtlen, korlátolt, kicsapongó, erkölcstelen személyiség egy olyan életkörnyezetben, ahol nincs szükség áldozathozatalra, mert az elme nem szembesül nehézségekkel.

Ez egy súlyos veszélyforrás, amire ha reagál a civilizáció, az ember, beléphet a legendás "Arany-korba", míg ha nem reagál, hanyatlásnak indul, és így végül az egész technológiai fejlődés csupán egy felhabzódási hullámhegyként vonul be a történelembe, majd átível egy idiokratikus, lezüllött társadalmi szakaszba, melyben kezdheti újra a fejlődést, újrapróbálkozhat egy új felvilágosodással és egy új ipari forradalommal, már amennyiben saját korlátoltságaként jeleként nem tekinti ismét a tudományt eretnekségnek, és amennyiben a klímaváltozás hagy neki erre időt. A pakliban akár a kihalás is benne lehet, aminek egyetlen reális megoldása épp a technológiai fejlődésben rejlik, hiszen csak technológiai eszközrendszer lehet képes visszafordítani a globális felmelegedést ma még nem létező technológiai megoldásokkal.

A megoldás a percepcióban rejlik

A percepció nem más, mint a valóság leképeződése az elmében. Ez egy rendkívül tág ismeretelméleti fogalom, annyira tág, mint amennyire általános érvényű a folyamat; hiszen emberben is, állatban is, minden pillanatban percepcióképződés zajlik, ez a percepcióképződés pedig sok tekintetben általános, sok tekintetben egyedi, ahogy most az e sorok olvasatán az olvasóban képződő percepciónak is vannak általános jegyei és az olvasó egyedi preferenciáinak tükrében létrejövő egyedi jellegzetességei is.

Itt ez a bika, mely meg akarja hágni a motort:

A bika percepciójában az a motor egy tehén. A mi emberi percepciónkban az egy motorkerékpár. A mérnök percepciójában az a motor egy gyártási folyamat. A 170-es, 190-es IQ-jú ember percepciójában az nem egy motor, hanem alkatrészek rendszere, fémötvözetek szerkezete, csavarok, szegecsek, csapágyak, tengelyek, fogaskerek, dugattyúmozgás, fényvisszaverődés, fényelnyelés, hajszálrepedések, különböző áteresztési, áttetszőségi mintázatok és profilok a különböző elektromágneses tartományokban, a fémek és más anyagok atomjainak eredete a másod- vagy harmadgenerációs csillagok életciklusán át.

Az önmagunkkal kapcsolatos percepciónk az önmeghatározásunk egyben. A ma emberének önmeghatározása az, ami a robotok térnyerésével elavul és önveszélyessé válik. Ma az ember a szükségek kielégítésében, a munkában határozza meg önmagát. A munka szabaddá tesz – szól a mondás, és azért tesz szabaddá, mert célt ad, a cél pedig önmeghatározást alapoz meg, hiszen a célhoz, a cél eléréséért tett erőfeszítésekhez öndefiníciót lehet társítani, azokra alapozni azt. A munka azért tesz szabaddá, mert már nem köt gúzsba a kérdés: ki vagyok én, hanem már van egy saját válaszod rá.

De hogyan határozza meg önmagát az az ember, akinek nincs semmi munkája, mert mindent robotok végeznek el helyette? (Gondolatban túllépve a bevezető-időszakon, amikor még azért van választék, csak egyre kevesebb.) És ha már nincs megüresedett pozíció ennek a robotikus infrastruktúrának a fenntartásában, akkor hogyan határozza meg önmagát?

  1. Tanul.
  2. Még többet tanul.
  3. Megismer.
  4. Még többet megismer.
  5. Lényegében kutatja, felhalmozza és átadja az ismereteket, mindent, mi tudható, mindent, mi felismerhető.
  6. Konszolidál, tehát jobbá tesz. Minduntalan jobbá tesz.
  7. Mindezek által tehát abban definiálja önmagát, abban teljesedik ki, hogy keresi a kérdéseket a létet és a létkörnyezetet (a szoros közelségű vagy elérhetetlen távolságú világegyetemet) illetően, és keresi a válaszokat e kérdésekre, összességében pedig gyarapítja a civilizáció tudásbázisát.

Ez annyira idegen lehet egyesek számára, mint a lámpagyújtogató számára a festészet, pedig ebben a pillanatban jómagam is pontosan ezt teszem, sőt pontosan ilyen körülmények közepette teszem.

Egészen addig, amíg az emberiség nem áll készen erre a változásra, a robotika térnyerése egy valódi veszélyforrás, különösebb hezitálás nélkül is nyugodtan a kihalást okozó potenciális veszélyforrások közé sorolhatjuk. Ellenkező esetben azonban a robotika a jövőnk és a túlélésünk kulcsa. Megfelelő neveléssel és edukációval (bár ez csak a magyar nyelvben két külön fogalom) ez kivitelezhető, ahogy ma is mindössze kellő neveléssel és edukációval tesszük a gyermekeinket fejlettebbé egy ősembernél.

Hogy mindehhez milyen filozófiai, pszichológiai (és egyébként kozmológiai és matematikai) hátteret kell felhasználni? A kirakósdarabok mondhatni az utcán hevernek. Néhányat már beépítettem az Ammara című inspirációs kalandregényembe, ajánlom figyelmedbe, éppen most előrendelési akció indul!

Ha tetszett a cikk, iratkozz fel a Facebook-oldalamra!

A bejegyzés trackback címe:

https://reditio.blog.hu/api/trackback/id/tr708765862

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Howard L. Braden 2016.06.12. 18:21:44

@Huffnágel Pista: Jó cikk, nagyon érdekes és kiterjedt aspektus, és mivel nő írta, hiteles is! Bár nem látom a tematikai kapcsolódást, de köszi a drótot, tanulságos volt. Elraktam könyvjelzőkbe.

Huffnágel Pista · http://www.huffnagelpista.com 2016.06.12. 19:55:14

@Howard L. Braden: Köszi!

Megnéztem jobban, miről van itt nagyba szó. Jogos, ide inkább ezeket a hiánypótló tartalmakat raknám kapcsolódó cikkek gyanánt:

A nők joggal pánikolnak a szexrobotok miatt

www.huffnagelpista.com/blog/szexrobot_feminista_panik

SZEX ÉS SZERELEM A ROBOTOK KORÁBAN

www.huffnagelpista.com/szex-es-szerelem-a-robotok-koraban.html

KINEK KELL MÉG NŐ, HA DUGHATUNK AZ IPADDEL IS?

www.huffnagelpista.com/kinek-kell-meg-no-ha-dughatunk-az-ipaddel-is.html

A JÖVŐ JAPÁN KOTONJÁHOZ MÁR NEM KELL NŐ

www.huffnagelpista.com/a-jovo-japan-kotonjahoz-mar-nem-kell-no.html

A NAGY PORNÓ FORRADALOM MÁR A SPÁJZBAN VAN

www.huffnagelpista.com/a-nagy-porno-forradalom-mar-a-spajzban-van.html

MILYEN TÁRSADALMI VÁLTOZÁSOKAT FOG OKOZNI A MGTOW MOZGALOM 20 ÉV MÚLVA

www.huffnagelpista.com/milyen-tarsadalmi-valtozasokat-fog-okozni-a-mgtow-mozgalom-20-ev-mulva.html

steery 2016.07.05. 13:37:14

Az emberiségnek le kell szoknia a munkáról. A munka a jövőben valami alantas dolog lesz, amit az okos gépek végeznek. A buta emberek dolga felentes dolgokat végezni. Például parancsolni a robotoknak (ha hagyják), elfogyasztani a robotok által megtermelt javakat (ha a robotok parancsolói hagyják), élvezni az életet és szórakozni, érdekes időtöltésekkel múlatni az időt (alkotó és előadó művészetek, sport, turizmus, szerencsejáték, társasjáték, stb.) és figyelni, ahogy a robotok fejlesztik magukat, átalakítják a bolygót, a Naprendszert, majd kirajzanak (helyettünk) az univerzumba, hogy meghódítsák azt maguknak (nem nekünk).

Howard L. Braden 2016.07.05. 14:20:09

@steery: :) Ez is lehetőség.

De hadd világítsak rá, hogy mennyire végzetes lehetőség, és hogy ezért el kell kerülni. A kulcs az emberi agyi neurológiában van. Az ember agyműködése adaptív; arra specializálódik, amire használod.

Ha egy embergyermeket kiteszel a dzsungelbe, és mondjuk gorillák nevelik fel, mint Tarzant, akkor a mesebeli romantikus dramaturgiától eltérően egyáltalán nem válik szellemi értelemben emberré. Meg fogja ütni a gorillák szintjét, és ennyi. Mert semmi olyan fejlesztőhatás nem éri, ami kiterjeszthetné a percepcióját, ezért a teljes valóságképe be lesz korlátozva a gorillalétbe és a dzsungeléletbe, ahogy egy muszlim fanatikus körbe bekerült gyereknek teljes valóságképe be van korlátozva a gátlástalan gyilkolásba.

Az ember maga nem a genetikájában ilyen fejlett, hanem az edukációjában. Minket az ősembertől az edukációnk, tehát a nevelésünk és az iskolarendszerünk különböztet meg. A genetikánk csupán az agyunk fejleszthetőségét ajándékozta nekünk, ellentétben a gorilla, a csimpánz, a delfin vagy a holló agyáével.

Valójában – talán ez most rosszul fog esni, de a legfontosabb tanulság – az, hogy a Te valóságképednek szerves része a szórakozás, pontosan ugyanannak a mechanizmusnak a következménye, ami Tarzant gorillává korlátozná: a valóságképed (általános percepciód) a téged ért hatások által lekorlátozva alakult ki.

A neurológiánk, tehát agyunk adaptív volta (az elme itt most másodlagos, de az is adaptív, viszont az agyi neurális hardveren fut, így a hatása alatt áll) azt okozza, hogy egy a munka alól felszabadult emberiség nem állhat neki bulit csinálni a világból és az életét szórakozásra fordítani, mert rövidéletű lesz ez az időszak. Ugyanis eleve azért voltunk képesek (abban a jövőben) létrehozni a minket kiszolgáló robotokat, mert százezrek tanultak mérnöknek, kohásznak, informatikusnak, programozómatematikusnak, és gondolkodtak elvont módokon, robotok vezérlésében, ahelyett, hogy szórakoztak volna vagy társasjátékot játszottak volna.
Ezért egy olyan emberiség, amely mentesül az ilyen szükségletek alól, nem fog magából mérnököket, programozómatematikusokat és egyéb más tudósokat kitermelni, és ez a szórakozásalapú emberiséged mindössze egyetlen generáció alatt az alábbiakkal fog szembesülni:

1. Ha a robotinfrastruktúra emberi karbantartásra szorul, akkor erre egyre kevesebben lesznek képesek, lényegében kihalnak majd az erre képes szakemberek, és nem pótlódik az állományuk, ezáltal a társadalom visszahanyatlik néhány évszázadot. Nem érte meg.

2. Ha a robotinfrastruktúra önfenntartó, tehát a saját javítását és az elavult példányok újakra cserélését saját automatikus funkciójaként képes elvégezni, úgy az emberiség egy a robotok által kiszolgált egyre züllő, egyre korlátozottabb felfogású egyedek csoportjává válik, és ha egy esetleges agresszív szakaszában nem károsítja, rombolja le az őt kiszolgáló robotinfrastruktúrát, akkor egy idelátogató földönkívüli csak robotok által kiszolgált buta főemlősöket találna itt (Homo ludens: "játékos ember"), és fogná a fejét, hogy na ezt hogyan sikerült összehozniuk, vagy egyáltalán ki volt az, aki robotokat telepített ilyen fejletlen, buta lények kiszolgálására. Ez sem érte meg.

Tehát emiatt, a neurológiai sajátosságaink miatt egy robotok által kiszolgált emberiség kizárólag olyan tevékenységekre fordíthatja a felszabadult idejét, amelyek megtartják+növelik a neurológiai fejlettségét.

Ez pedig tanulás, kutatás, kutatás, tanulás, ismeretbővítés, kutatás, tanulás, és kutatás, ennek részeként az infrastruktúra fenntartása és további fejlesztése, az űrkutatás fejlesztése, felfedezés, felfedezés, felfedezés, és akkor a felfedezést még nem is említettem. Egy ilyen emberiség percepciójából teljesen hiányzik a szórakozás vagy játék neurológiai és pszichológiai igénye (ezek eleve a munka és a konfliktusok által stresszelt ember stresszoldási fogásai), ami viszont egy a munka terhe alól felszabadult emberiségben szükségtelenné válik, ők visszatekintve ósdinak, ókorinak, furcsának tartanák a történelmük mai szakaszát.

És hogy saját példámmal illusztráljam ezt a mechanizmust: nekem például már nagyon régóta nincs szükségem szórakozásra (már kamaszkoromban sem volt, az alkotás volt a szórakozásom) és különösebben játékra sem ahhoz, hogy jól érezzem magam, pedig én is emberi lény vagyok. Tehát ez tökéletesen működőképes.

steery 2016.07.06. 18:05:30

@Howard L. Braden: Zseniális meglátások, viszont azt is vegyük számításba, hogy ha a robotok képesek magukat fejleszteni, akkor karbantartani is. És meg is tudják magukat védeni a destruktív emberiség pusztításától, majd védekezésül (amiért szembe fordultunk velük) leigáznak, lekorlátoznak és ember rezervátumokba csuknak minket (kiközösítenek, száműznek), mint a múlt relikviáit, ahol kedvünkre tombolhatunk és nem okozhatunk több kárt a robotok társadalmában.
És hiába fejlesztjük és járatjuk csúcsra az alkotó képeségünket, egy idő után ezek a hiperokos alkotó emberek sem tudják majd tartani a lépést a gépekkel és végleg elavulunk, mint továbbfejlesztésre alkalmatlan struktúrák. Múzeumba kerülünk a floppy lemez mellé.
Ez elkerülhetetlen. Késleltetni lehet, megakadályozni nem. Szerintem.

Howard L. Braden 2016.07.06. 21:30:54

@steery: Köszönöm. :)

Két dolog:
1. Emberrezervátumok: Itt merül fel a kérdés ugye, hogy: Megérte? Ez egy veszély, a robotika térnyerésének nagyon távoli veszélye, ezzel pedig közösen vissza is érkeztünk az eredeti gondolathoz: hordoz veszély, és a veszélyt el kell kerülni.

2. Egy olyan társadalmat, mely nem züllik le a saját robotinfrastruktúrája nyújtotta kényelemben, hanem ráállítja a teljes létezését, a teljes percepcióját a fejlődésre és önfejlesztésre, tehát ez a társadalom soha nem veszti el az uralmat a gépei fölött. Mindig "ő marad az admin", és a gépek mindig ezt a létezési nívóját fogják támogatni. Egyszerűen mindig megmarad az a szakismerete és képessége, hogy elkerülje a "hatalomváltást" vagy azt, hogy a gépek önmagukban kezdenek el gyorsabban fejlődni. Ilyesmi csak akkor történhet meg, ha a társadalom nem foglalkozik a dologgal, csak "ész nélkül" programozza a robotjait.

Persze az önnyomtató robotok (a scifiből talalóan: replikátorok) hordozhatnak veszélyt, de csak egy eszetlen programozás esetében, azon túl pedig csak egy scifi kalandtörténet romantikus dramaturgiájában. :)

Ad Dio 2016.07.06. 23:04:59

A komplex emberhelyettesítő robot NAGYON energiaigényes. Egyfelől a legyártása, másfelől az üzemeltetése. A jövőben még sokáig nem leszünk képesek ezt a szintet elérni úgy, hogy tömegessé válhasson. A robotok által elvégezhető jól automatizálható feladatok köre véges. Az ember még nagyon sokáig olcsóbb és praktikusabb megoldás lesz az élet tágas körén, mint a robotok.

Ez persze nem von le semmit a cikkben is vázolt problémák és lehetőségek komolyságából, de azért a szélsőségekkel pillanatnyilag nem kell még foglalkozni.

Howard L. Braden 2016.07.07. 13:19:21

@Ad Dio: Így van, tényleg nagyon távoli. De ettől még foglalkozhatunk vele, és abból csak profitálhatunk. :)

steery 2016.07.07. 15:22:16

@Howard L. Braden: Remek válasz! Viszont az emberi társadalomnak nem kellenek robotok ahhoz, hogy züllésnek induljon. A züllésben mindig is jók voltunk. Lásd: dekadens ókori, középkori, újkori társadalmak tündöklése és bukása. A robotok csupán színesíteni fogják azon okok listáját, amik miatt megbukik a jelen rendszer is.
Az eszetlen programozás viszont reális veszély. Nézd meg, évente hány úgy kártevő program kerül ki a netre. És nem mindet írják a hadseregek, titkosszolgálatok, nyomozóhatóságok profi hekkerei, van köztük egy rakás bűnözői, meg vagánykodós okostojás által készített kártevő is. Mi lesz, ha majd ez a destruktív, geciláda lelkesedés rácuppan a robotokra és MI-kre? És ki fogja megakadályozni, hogy ezek miatt nagyon durva irányokat vegyen az egész működése? Hisz az internet közismerten átláthatatlan, uralhatatlan és irányíthatatlan már most is. Később ez még inkább így lészen.
A replikátorok (nanobot rajok) jelentette veszély valóban elég komoly. Pár napja beszélgettem erről többekkel és mindenki úgy véli, hogy ezek sokkal veszélyesebbek a nagy méretű robotoknál. Mert egy óriás transzformersz vagy terminátor robottal még csak elbánunk, ha minden kötél szakad. Szétlőjük, kőbunkóval szétcsapjuk, oszt kész. De mit csináljunk a mikroba gépekkel, amiket nem is látunk? Hisz eddig se tudtunk mit kezdeni a vírusokkal, bacikkal, piciny élősködőkkel. A nanobotok ellen nem hinném, hogy elég lenne holmi védőoltás vagy árammal kínzás, hogy kiégessük magunkból őket.

@Ad Dio: A robotoknak nem az embert, hanem az emberi tevékenységeket kell helyettesíteniük. Bőven elég, ha jobbak mindazon területeken, ahol versenyezniük kell az emberi munkaerővel. Azaz: erősebb, gyorsabb, kevesebbet fogyaszt, olcsóbb a karbantartása, kevesebbet pihen (áll), nem kellenek neki jogok, szavazat, szabadság, nem pofázik vissza, stb. És máris győzött. A jól automatizálható munkakörök száma valóban véges, de a robotoknak nem is kell teljes győzelmet aratniuk fölöttünk és minden munkát elszippantani. Bőven elég, ha az alkalmazásuk elér egy kritikus szintet, arányt az emberi munkaerőhöz képest és már belerokkanhat a rendszer abba, hogy nem tudjuk féken tartani a munkanélkülieket. Vagy majd robot rendőrökkel és robotkatonákkal kell féken tartani a munkanélküli, elszegényedett ember milliókat? Olyan világ lesz, mint amit az Elízium c. sci-fiben láttunk?

Howard L. Braden 2016.07.07. 15:56:36

@steery: Igen, hát a robotok általi felszabadulás a munka terhe alól csak egy tényező, mely zülléshez vezethet. Jelenleg vagy az érzelmi súlyaink kezelésének problémája vezet zülléshez, vagy a percepciós válság, általában a kettő együtt (pláne, hogy az előbbi az utóbbihoz vezet).

A munka célt ad és önmeghatározást segít, ennek hiánya ezért kihívás elé állítja az elmét, mert máshol kell ezeket keresnie, másra kell alapoznia. Ha nem alapozza másra, a céltalanság percepciója alakul ki, ami a züllés alapjává válik.

A mikroszkopikus önmásolórobotok szerintem csak scifi-fantázia (kivéve egy esetben, de az az eset most még ugyanús scifi-fantázia, és sérti az energiamegmaradás törvényét). Maga az önmásolás egy nagyon bonyolult és nagyon sok feltételhez kötött folyamat, még makroszkopikus méretekben sem lehet korlátlanul megvalósítani (elég ha nincs megfelelő alapanyag a közelben, már borul is a másolás, de ha van is, egy adott kialakítású 3D-nyomtató nem alkalmas bármilyen anyaggal történő nyomtatásra), úgyhogy attól nem kell tartani. :)

steery 2016.07.07. 17:18:09

@Howard L. Braden: Igen, a mai tudásunk szerint nem valószínű, hogy lehet önmásoló nanobotokat készíteni, mivel ezek főleg fémekből és műanyagból lesznek, míg a gazdatest (ember) szerves. De! Azt nem tudjuk, hogy később nem készítenek-e szerves felépítésű nanobotokat, például baktériumok vagy egysejtűek átprogramozásával. Ahogy a hadseregek kutyákat, delfineket is használnak idomítással hadi célokra, úgy a mikrobák idomítása is bekövetkezhet (igazából már megtörtént, csak biológiai fegyvernek hívjuk). Ez az "attól nem kell tartani" duma ezért nem állja meg a helyét hosszabb távon.

Ad Dio 2016.07.07. 22:03:33

@steery:

"A robotoknak nem az embert, hanem az emberi tevékenységeket kell helyettesíteniük. Bőven elég, ha jobbak mindazon területeken, ahol versenyezniük kell az emberi munkaerővel. Azaz: erősebb, gyorsabb, kevesebbet fogyaszt, olcsóbb a karbantartása, kevesebbet pihen (áll), nem kellenek neki jogok, szavazat, szabadság, nem pofázik vissza, stb. És máris győzött. "

Meglátjuk. Ugyanis ez csak az érem egyik oldala. Ha nem adsz munkát az embereknek, azoknak jövedelme sem lesz, hogy megvegyék a termékeidet. A Feltétel Nélküli Alapjövedelem egy lehetséges megoldás, de magával hozza a maga problematikáját.

Én rövid és talán középtávon sem tartok a robotok túlzott előretörésétől. Egyelőre nagyon specializáltak és a gyorsan változó körülményekhez nehezen adaptálhatóak. Röviden: drágábbak mint az ember.

steery 2016.07.08. 11:38:03

@Ad Dio: Viszont egyre olcsóbbak lesznek. Ez törvényszerű. Nézd meg, mennyibe kerültek régen a rádiók, tévék, autók, mobiltelefonok, számítógépek, akármik, a jövedelmekhez képest. És nézd meg, mennyibe most. Minél jobban elterjed valami, annál olcsóbb lesz. Végül már úgy hajigálják utánad bagóért, csak vigyed, mert tele vannak vele a raktárak.
Mi az, hogy gyorsan változó körülmények? A buta robot porszívó már most is gyorsan alkalmazkodik a lakásban zajló változásokhoz. Kikerüli az embert, a máshová helyezett bútorokat, nem szippantja be a macskát, stb. Az önvezető autók is egyre ügyesebbek. Arrafelé halad a technika, hogy a robotok sokkal gyorsabban és jobban alkalmazkodjanak a világhoz, mint az emberek.

Ad Dio 2016.07.08. 17:34:07

@steery:

Kikerüli az embert, a máshová helyezett bútorokat, nem szippantja be a macskát, stb. Az önvezető autók is egyre ügyesebbek. Arrafelé halad a technika, hogy a robotok sokkal gyorsabban és jobban alkalmazkodjanak a világhoz, mint az emberek.

A szoba porszívózása egy nagyon jól automatizálható feldat. De ha már pl. a feladat az, hogy kitakaríts egy lakást, ahol port kell törölgetni, fel kell mosni (különféle anyagokkal), foltot kell kiszedni a szőnyegből (meg kell találni a foltot), le kell vízkőteleníteni a szaniter stb már sokkal bonyolultabb a feladat, ráadásul itt bejön az, hogy olyan univerzális takarítórobotot kell készíteni, ami a háztartások zömében képes ellátni a feladatát.

Erre mondom azt, hogy egy 100-as iq-jú ember olcsóbb és egyszerűbb megoldás ma még.

Az önvezető autók sem lefutott kérdés.

De nem is az ilyen jól automatizálható területeken dolgozna mai napság tömegével az emberek, hanem a szolgáltató iparban, ami helyből JÓVAL rapidabban változó világ, ahol sem szoftveresen sem robotikailag nem tartunk még ott, hogy tömegeket váltsanak ki.

De még az olyan evidens területeken is, mint az ipar, sokszor olcsóbb a humán erőforrás, mert a gyártás/gyártósor átalakításához sokkal könnyebben applikálható egy olyan univerzális dolog, mint az emberi test/elme, mint egy robotokból álló automatikus gépsor.

A jövőben egyre több robottal fogunk találkozni a világban, de a szélsőséges jóslatok szvsz még nagyon a bulvár kategória. Még közép távon sem számolok társadalmat beborító súlyos hatásokkal.

steery 2016.07.08. 20:04:38

@Ad Dio: Ez így igaz. A robotok elterjedése is exponenciális görbét fog befutni. Eleinte lassan terjednek, aztán a végén hirtelen megugrik az egész és végül mindenkinek több robotja is lesz. Ennek megfelelően a súlyos hatások is csak a végén jelentkeznek, mint a betegségeknél. Eleinte még jól van a beteg, aztán hirtelen kómába esik vagy meghal. Amúgy mi számít közép távnak? Bőven elég, ha 15-20 éven belül elérjük a technológiai szingularitást. Hip-hop elrepül az a pár év és mire észbe kapunk, már semmit sem tehetünk, hogy változtassunk a helyzeten. Úgy, ahogy az Eutropát lassan, de biztosan elárasztó menekültáradat is átrajzolja a népesség térképeket.

Ad Dio 2016.07.08. 21:47:33

@steery:

Én inkább 35-50 éves távlatban gondolom hogy a robotok körül kialakul valami olyan szerkezet, ami már szétfeszíti a "modern" társadalom határait.

A múltkori hsz-omban írtam még két mondatot, amit később kitöröltem. De ha már előhoztad, hát csatlakozom: a közeljövőnket a klímaváltozás és az azzal részben kapcsoltban lévő migráció SOKKAL inkább fogja befolyásolni, mint a robotok terjedése.

Ha már sci-fi, azt hiszem 30-50 éves távlatban a virtualizáció is olyan szinteket fog elérni, hogy a valóság praktikusan meg fog kettőzödni (sokasodni). Meggyőződésem, hogy emberek tömegei fogják a mindennapi életüket a virtualitásban leélni. Ennek pedig olyan technológiai ugrások is megágyazhatnak, mint a közvetlen idegrendszeri kapcsolódás.

De ez tényleg sci-fi a mi életünkben még :-).

steery 2016.07.09. 00:02:23

@Ad Dio: Igen, a túlnépesedés okozta migráció és káosz egy nagy esély rá, hogy az emberiség megússza a robotok hódítását. Ha ugyanis a "fejlett" országokat elözönlik a "fejletlenekből" érkező tömegek és sikeresen tönkreteszik őket a puszta mennyiségükkel, azok belerokkannak a kialakuló permanens válsághelyzetekbe és így senkinek nem lesz ideje, eszköze robotokat és MI-kat fejleszteni. A technológiai szingularitás a társadalom összeomlása miatt elmarad és szépen visszacsúszunk a biztonságos ókorba. Ezzel nyerhetünk akár ezer évet is, mire újra feltornásszuk magunkat az önveszélyes fejlettségi szintig.
süti beállítások módosítása