Reditio
https://reditio.blog.hu/atom
blfr6@https://blog.hu
©2024 blog.hu
https://reditio.blog.hu/2017/07/09/a_hold_magyarorszagrol_es_ausztraliabol
A Hold Magyarországról és Ausztráliából: 3D-s!
2017-07-09T17:49:28+02:00
2017-07-09T17:49:28+02:00
Howard L. Braden
https://blog.hu/user/848063
<p>Két fotó két fotóstól, ugyanarról a teliholdról, a dátum 2017. július 8. Az egyik Magyarországon készült, a másik Ausztráliában. (Az egyik be lett forgatva, hogy illeszkedjenek a fotók, mivel a Hold eltérő irányultsággal látszik a két helyről nézve.)</p>
<p>A képeket váltakoztatva jól látható, hogy ez a hatalmas gömb kicsit más szögből látszik az északi és a déli kontinensről nézve.</p>
<p>Köszönet a <a href="https://www.facebook.com/rezsabeknandor" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Rezsabek Nándor Astronomy-Geology</a> Facebook-oldalnak!</p>
<p>Two photos from two photographer about the same full moon on July 8. 2017, viewed from Hungary and Australia. (The Australian one has been rotated to align its direction to the other.) By alternating them, now it's visible that this huge sphere object is been seen from a little different angle viewing it from a North and a South continent.</p>
<p>Thanks to the <a href="https://www.facebook.com/rezsabeknandor" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Rezsabek Nándor Astronomy-Geology</a> Facebook Page!</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/re/reditio/image/moon-sphere.gif" alt="moon-sphere.gif" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p class="kepfelirat">Photo Credits:<br />Róbert Nagy, Gödöllő, Hungary<br />Anthony Kazimierz Kubicki, Adelaide, Australia</p>
<h2>Kiegészítés</h2>
<p>Alul egy érdekes komment felvetette, hogy a jelenség oka az időeltérés.</p>
<p>Nos, természetesen szükség van időeltérésre, hiszen Ausztrália kb. az ellenkező irányba néz a Föld-golyón, mint Magyarország (kb. alattunk van), tehát a Hold nem látható egyszerre, ténylegesen egyazon időpontban mindkét helyről. A felvételeket a helyek saját időzónáján belül készítették kb. egyszerre, mivel meg kellett várni, hogy a Föld adott pontja úgy forduljon, hogy a Hold feljöjjön a horizont fölé. (Már csak ezért sem lehet lapos a Föld, mivel akkor mindig látszódna a Hold, ahogy a Nap is; a korong minden pontjáról.)</p>
<p>Az eltérést valójában az okozza, hogy a Magyarországról kicsit más irányból látszik a Hold, mint ahonnan Ausztráliából nézve, pontosan a gömb-Földön elfoglalt földrajzi helyüknek megfelelő eltéréssel (lásd: szögfüggvények).</p>
<p>Ez az eltérő irány van berajzolva az alábbi méretarányos ábrán <xyz style="color: darkblue; font-weight: bold;">kékkel</xyz>. A Hold július 8-án kb. 401 ezer km-re volt a Földtől, a Föld átmérője pedig kb. 12750 km, így <em>számottevően máshol helyezkedik el a felszínén Magyarország és az ausztráliai Adelaide</em>.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/re/reditio/image/globe-moon.jpg" alt="globe-moon.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>Emiatt épp úgy kicsit más szögből látszik a Hold, ahogy mondjuk egy autó is kicsit más szögből látszik 50 méterről, attól függően, hogy innen vagy egy lépéssel arrébb lépve nézzük.</p>
<h3>A szögeltérés kb. 1,4 fok</h3>
<p>Maga a Hold is kb. fél foknyi nyílásszögben látszik (ekkora szöget fed le a teljes 360 fokos égboltból), tehát ez az 1,4 fok ebből a szempontból is jelentős; a fenti látványhoz vezet.</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Freditio.blog.hu%2F2017%2F07%2F09%2Fa_hold_magyarorszagrol_es_ausztraliabol%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Freditio.blog.hu%2F2017%2F07%2F09%2Fa_hold_magyarorszagrol_es_ausztraliabol%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Freditio.blog.hu%2F2017%2F07%2F09%2Fa_hold_magyarorszagrol_es_ausztraliabol%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A Hold Magyarországról és Ausztráliából: 3D-s!"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://reditio.blog.hu/2017/07/09/a_hold_magyarorszagrol_es_ausztraliabol#comments"><img class="item_ctp" src="https://reditio.blog.hu/rss/image/post/id/12651061" border="0" /></a><br /></p>
tudomány
csillagászat
astronomy
asztronómia
lapos_Föld
flat_earth
0
Reditio
https://reditio.blog.hu
https://m.blog.hu/re/reditio/image/moon-sphere.gif
https://reditio.blog.hu/2017/04/07/1973-as_marsraszallas_igy_bukik_le_a_legjobb_hamisitvany_is
1973-as Marsraszállás – így bukik le a legjobb hamisítvány is
2017-04-07T13:00:47+02:00
2017-04-07T13:00:47+02:00
Howard L. Braden
https://blog.hu/user/848063
<p style="display: none;"><img src="https://m.blog.hu/re/reditio/image/mars-1973.jpg" alt="mars1973.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>Egyre ügyesebbek azok a lelkes-vicces grafikusok és animátorok, akik ontják magukból a mindenféle kamu-ufófelvételeket, retusált holdraszállás-fotókat, amelyeken az eredeti üres holdi látképre rámaszkolt ősi romokat láthatunk. Ezek lebuktathatóak az eredeti fotók felkutatásával, vagy egyszerűen csak értő szemmel felfedezhető a minőségi probléma a grafikai munkában, na de…</p>
<h2>…az alábbi videó aztán valódi mestermunka!</h2>
<p><iframe width="600" height="338" src="https://www.youtube.com/embed/KQpVnBNb1i8?rel=0" frameborder="0" allowfullscreen=""></iframe></p>
<p>Persze az már eleve fura, hogy a videón csak az nincs rajta, ami a videó borítóképén (űrhajósok a Mars-felszínen), de egyébként minden tökéletesen el van készítve. A fények és a felszerelés alapján ezek holdraszállásos fotók, csak ún. kolorizálva van, tehát ki van színezve. A marsi naplemente ugyanis nem adna olyan éles fehér oldalfényt, mint ami a balfelső képen látható. A képfelbontás pedig elég alacsony ahhoz, hogy bármilyen más retusálási pontatlanság elvesszen.</p>
<h2>De azért csúnyán lebukik</h2>
<p>Hogyan kezdenék neki jómagam egy ilyen hamisításnak? Hát előszöris összeszedném a képanyagokat, amiket majd fel fogok használni, tehát különböző fotókat a Marsról. Ezeket aztán szépen bemozgatom abban a 3D környezetben, amit lemodellezek a hamisítványhoz. Nem nagy ügy. (Nem mintha valóban képes lennék rá, de a módszertana ettől még ismert.)</p>
<p><strong>Csakhogy ezek a fotók mások számára is fellelhetőek, csak össze kell vetni a videóban látottakkal, és máris kilóg a lóláb.</strong> </p>
<h3>Mint azt a mellékelt ábra mutatja, véletlenül éppen akkor fotózta le a HiRISE űrszonda a Victoria-krátert, amikor pont olyan irányból vetült rá a napfény, ami megegyezik az 1973-as titkos Mars-utazáskori felvételen láthatóval. És ráadásul még pontosan ugyanolyan szögben is áll a kráter, mint a Wikipedián lévő nagyfelbontású fotón!</h3>
<p> <img src="https://m.blog.hu/re/reditio/image/victoria-crater.jpg" alt="victoria-crater.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>Még azzal sem törődött a grafikus, hogy elforgassa a képet. <a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Victoria_(crater)" target="_blank">Forrás</a> Ráadásul ez a kráter nagyon kicsi, mindössze 730 méter átmérőjű. Ilyen közelről csak egy mai modern optika képes orbitális pályán keringve ekkora nagyításban mutatni, de még ekkor is hamar el kell fordulnia, hiszen közben többezer km-es sebességgel száguld fölötte az űrhajó.</p>
<p>A scifi egy csodálatos műfaj rengeteg emberi és szellemi értékkel, csak nem szabad elszakadni a valóságtól.</p>
<h2><em>Ha tetszett az írás, iratkozz fel a <a href="http://www.facebook.com/H.L.Braden" target="_blank">Facebook-oldalamra</a>, és kapcsold be az Értesítést a bejegyzésekre is, hogy értesülhess a további blogbejegyzéseimről, könyvmegjelenésről! Visszamenőlegesen is érdemes lapozgatnod a blogon, vannak érdekes témák.</em></h2>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Freditio.blog.hu%2F2017%2F04%2F07%2F1973-as_marsraszallas_igy_bukik_le_a_legjobb_hamisitvany_is%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Freditio.blog.hu%2F2017%2F04%2F07%2F1973-as_marsraszallas_igy_bukik_le_a_legjobb_hamisitvany_is%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Freditio.blog.hu%2F2017%2F04%2F07%2F1973-as_marsraszallas_igy_bukik_le_a_legjobb_hamisitvany_is%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=1973-as Marsraszállás – így bukik le a legjobb hamisítvány is"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://reditio.blog.hu/2017/04/07/1973-as_marsraszallas_igy_bukik_le_a_legjobb_hamisitvany_is#comments"><img class="item_ctp" src="https://reditio.blog.hu/rss/image/post/id/12407889" border="0" /></a><br /></p>
csillagászat
álhír
űrhajózás
hamisítás
űrutazás
Mars
1
2017-04-07 19:19:00
Reditio
https://reditio.blog.hu
https://m.blog.hu/re/reditio/image/mars-1973.jpg
https://reditio.blog.hu/2017/03/07/a_hold_es_a_mars_kolonizalasa
A Hold és a Mars kolonizálása – 1. rész
2017-03-07T14:21:15+01:00
2017-03-07T14:21:15+01:00
Howard L. Braden
https://blog.hu/user/848063
<p class="kepfelirat"><img src="http://www.sciencealert.com/images/articles/processed/29384234-mars-field_1024.jpg" />Illusztráció – NASA Goddard Space Flight Centre</p>
<p>Milyen lenne az élet a Holdon vagy a Marson, hogyan festene az élettér? Hogyan lehetne a Marsot terraformálni, és milyen veszélyek leselkednek majd a Földön kívüli emberi kolóniákra? Ez mind nagyon távoli még, de a tudományos-fantasztikum szintjén eljátszhatunk a gondolattal.</p>
<h2>A Hold</h2>
<h3>Először is le kell szögezni: az üvegkupolás látványtervek és minden olyan koncepció, amelyben épületek sorakoznak felszínen, teljesen értelmetlenek.</h3>
<p><strong>A sugárzás és a mikrometeorok miatt az ezeknek való kitettséget évekre, évtizedekre kitolni teljes meggondolatlanság, a józan ész és a valószínűségszámítás kudarca.</strong></p>
<p>Szerencsére vannak átgondoltabb koncepciók is. Az egyik ezek közül robotok által 3D-nyomtatott bázismodulokról beszél, melyeket lényegében holdi "talajjal" borítanának be, sugárzásvédelem céljából. </p>
<p class="kepfelirat"><img src="https://m.blog.hu/re/reditio/image/gallery-1482261096-lunar-base-made-with-3d-printing.jpg" alt="3D-nyomtatott holdi lakómodul" class="imgnotext" />ESA/Foster + Partners</p>
<p>Az első fázisban akár mindkét koncepció még kulcsszerepet kaphat, hiszen ha csak marginálisan használjuk őket, nem játszunk oroszrulettet a telepesek életével.</p>
<h3>A felszíni modulok kiegészítő szerepe annak köszönhető, hogy nemrég több kilométeres barlangokat fedeztek fel a Hold felszíne alatt.</h3>
<p class="kepfelirat"><img src="https://m.blog.hu/re/reditio/image/moon-pit.jpg" alt="Barlangok, lávaalagutak a Holdon" class="imgnotext" />Fotó: NASA/GSFC/Arizona State University</p>
<p>Az első robotok, majd technikusok ezért először talán ilyen barlangokat tárnak majd fel, és egy elég stabil példányba <strong>zsilipkaput, zsilipliftet építenek</strong>. Ezután a már időközben odaküldött sűrítettlevegő-szállítmány segítségével <strong>belélegezhető légkörrel töltik meg a barlangot</strong>.</p>
<h3>És létrejön egy több köbkilométeres, később már ruhában is használható, lég- és hőszigetelt, sugárzásvédelemmel és meteorvédelemmel is ellátott környezet.</h3>
<ol>
<li>A robotok a holdi talajból épületeket nyomtatnak.</li>
<li>Kezdetben kis holdi atomreaktor működteti a Nap-lámpákat, amelyek a fotoszintézishez szükséges hullámhosszokon világítanak, a reaktorról később fokozatosan átállnak napenergiára, ahogy kiépülnek a napelem-parkok.</li>
<li>A (remélhetőleg a marsi talajhoz hasonlóan szintén termékennyé tehető) holdi talajban növénytermesztés indul meg, melyet a telepesek a saját székletükkel trágyáznak,</li>
<li>a Földről pedig folyamatosan érkeznek a holdi telepesgárda tagjai, akiknek a feladata élhetővé és önfenntartóvá tenni a barlangi környezetet.</li>
<li>Fehérjeminták és tápoldat-koncentrátumok is érkeznek a Földről, amelyekből az élelmezési laboratóriumok húsokat tenyésztenek ki. Ha e tenyésztéshez minden alapanyag adott a Holdon is, már megoldottá is válik a telepesek élelmezése, szükségtelenné válnak a rendkívül drága ellátmányok.</li>
<li>Lelki szemeimmel látom, ahogy bevilágítják ezt a gigászi barlangot,</li>
<li>erdők és zöldségeskertek nőnek a kaptárépületek (helyi, körpanorámás társasházak) között, amelyek farostokká alakítják a kilélegzett szén-dioxidot, és oxigént állítanak elő,</li>
<li>az emberek pedig szabadon, szkafander nélkül járnak ebben a felszín alatti, szabályozott klímájú környezetben.</li>
</ol>
<p>Aminek az egész létezésében persze sokan kételkedni fognak a Földön, ahogy a holdraszállásban is még mindig kételkednek néhányan, köszönhetően azoknak az álhírportáloknak, amelyek valótlan információkat adnak tudósok szájába, hogy aztán néhányan azt higgyék, a tudósok hazudnak.</p>
<p><strong>FRISSÍTÉS: A holdporról kiderült, hogy halálos a belélegzése, a szabadtéri holdi barlangi életről tehát biztosan lemondhatunk, hacsak nem fog hatékony megoldást jelenteni az EDS, egy elektrosztatikus pajzs.</strong></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/re/reditio/image/holdbarlang-teraszok.jpg" alt="holdbarlang-teraszok.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p><strong>Aztán megszületik az első holdi gyermek.</strong> Az első fogantatás után talán nem lehet majd visszafuvarozni az űrhajós hölgyet a Földre. Talán bevállalja a kockázatokat, ami hát etikailag vitatható ugyan – kitenni egy magzatot annak, hogy a Holdon szülessen meg –, de nincs mese, <em>egyszer valamikor meg kell történnie</em>, máskülönben egészen addig <em>nem érdemes földönkívüli kolonizálásban gondolkodnunk, amíg nem tudunk mesterséges gravitációt előállítani</em>, márpedig senkinek még csak <em>halvány lila dunsztja sincs</em> arról, hogy azt hogyan lehetne (eltekintve űrállomások/űrhajók lakógyűrűinek beforgatásától)… </p>
<p><img src="https://m.blog.hu/re/reditio/image/rezfaszu6.jpg" alt="rezfaszu6.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p><em>Talán soha nem leszünk képesek gravitációt mesterségesen gerjeszteni. Lehetséges, hogy a fizika nem nyújt erre lehetőséget. (Ha semmi sem árnyékolja le a gravitációt, akkor ugyan mi tudhatná felerősíteni?)</em></p>
<h2>A holdi magzatok</h2>
<p>Felmerülnek tehát kérdőjelek:</p>
<ol>
<li>Hogyan hat vajon a földi gravitáció egyhatoda a magzat fejlődésére? </li>
<li>Degenerált lesz az első holdi gyermek? Rendesen kifejlődik a gerince? </li>
<li>És ő már nem fog tudni akkorákat ugrani, mint a Földről érkezett szülei? Hiszen az izomzata nem a földi gravitációban fog kifejlődni? Ha netán ellátogatna a Földre, összerogyna, esetleg szívproblémái adódnának?</li>
<li>És hogyan fejlődik az agya?</li>
</ol>
<p><em>Nem tudjuk, még sohasem próbáltuk</em>, és ha a csökkent gravitáció komoly gondokat okoz, akár csak az egyik téren ezek közül, az olyan komoly akadályt jelent a Naprendszer benépesítésében, ami komolyan visszavetheti a fejlődésnek ezt a vonalát.</p>
<p>Nem beszélve arról, hogy vajon a holdi telepesek és a majdani lakosok fiziológiájára hogyan hat a holdi gravitáció. Súlytalanságban csontritkulás lép fel, és károsodik a szemfenék már egy év után is. A holdi lakosok izmai és csontozata talán elvékonyodik, és földi szemmel anorexiásnak, alultápláltnak fognak tűnni? Ezzel elveszítik a földi fizikumuk előnyeit? Vajon stabil marad a biokémiájuk, vagy egy holdi lakos hosszútávon halálra lesz majd ítélve pusztán azért, mert a Holdon él?</p>
<h2>A Mars</h2>
<p>Ugyanezek a kérdések felvetülnek a Mars esetében is, a Mars gravitációja a holdinak csupán a<strong> duplája</strong>. (38% földi)</p>
<p>Ráadásul a Holdon találtakéhoz hasonló hatalmas marsi barlangokról nem tudunk, ez pedig megnehezíti a marsi kolóniák létesítését. Az ellátásuk is sokkal nehezebb, mert nem 380 ezer kilométerre, hanem 75–390 millió kilométerre van tőlünk. A sugárzásvédelmet a felszínen kell megoldani, a marsi légkör pedig alig jobb a holdinál, a sűrűsége csupán a földi 1%-a. Amikor a Hold barlangkolóniáján már régen kiskabátban mászkálnak a telepesek, a Marson még mindig kis felszíni kalyibákat kell használni, szkafanderbe bújni, és legfeljebb a lakómodul vízfala védi a marsi telepeseket a sugárzástól. </p>
<h3>De hogyan változtatnának ezen?</h3>
<p>Az én ötletem az volt, hogy a Mars két sarkára a felszín alá egy-egy kellő teljesítményű elektromágneses generátort kell építeni, ami mágneses pajzsot, magnetoszférát generál a Mars köré, de mire elkészültem volna ezzel az írással, egy NASA-tudós egy űrbéli rendszert gondolt ki.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/re/reditio/image/1-nasaproposes.jpg" alt="1-nasaproposes.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p>Eszerint egy nagyon erős mágnest helyeznének az ún. L1 Lagrange-pontra, a Nap és a Mars közti egyensúlyi pontra, ahol két égitest gravitációja éppen kioltja egymást. Így a fenti illusztráción láthatóan egy kvázi mágneses árnyékot vetne a Marsra (ha nem is ilyen szép egyeneset). Az ötlet zseniális, és bár voltak aggályaim, végül egyik sem állta meg a helyét már azelőtt sem, hogy leírtam volna őket.</p>
<p>Ha a magnetoszféra megoldott, akkor a marsi fagyott szén-dioxid– és vízkészletek felolvadásával (ez szintén a Jim Green koncepciójának a része) már legalább a légköri nyomást lehetne növelni (csak aztán túl ne lőjük a marsi üvegházhatást – jegyzem meg halkan). Persze jól kell a dolgot időzíteni, mert a víz könnyen elforr egy túl alacsony légköri nyomáson, és akkor nem kaptunk vizet, csak oxigént és hidrogént, ahol a hidrogént talán még a teljesen hatékony mágneses pajzs ellenére is elszökik a légkörből.</p>
<h3>De itt még nem áll meg a történet, nem fogynak a kihívások. Sőt…</h3>
<h2>Szocializáció és identitás</h2>
<p>Tételezzük fel, hogy minden fenti aggályra kielégítő válaszokat találunk, és így megoldottuk a biztonságos kolonizálást, illetve hogy végül nem bizonyul végzetesnek a holdi/marsi magzatok testi fejlődése szempontjából a csökkent gravitáció.</p>
<p>Hogyan fogjuk menedzselni azt, hogy a kolóniák új generációinak szellemi képzését? Már eleve az első felnőttek, a későbbi szülők is emberfeletti kihívással szembesülnek: <strong>elszakadni a földi környezettől; örökre</strong>. Hogyan várhatjuk el tőlük azt, hogy kellő oktatást és megfelelő emberi identitást nyújthassanak a gyerekeiknek? (Vagy legalább hogyan biztosíthatjuk, hogy ezt a kihívást teljesíteni tudják?)</p>
<p>Legyen ez egy másik írás témája. Itt lesz a linkje.</p>
<h2><em></em></h2>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Freditio.blog.hu%2F2017%2F03%2F07%2Fa_hold_es_a_mars_kolonizalasa%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Freditio.blog.hu%2F2017%2F03%2F07%2Fa_hold_es_a_mars_kolonizalasa%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Freditio.blog.hu%2F2017%2F03%2F07%2Fa_hold_es_a_mars_kolonizalasa%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A Hold és a Mars kolonizálása – 1. rész"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://reditio.blog.hu/2017/03/07/a_hold_es_a_mars_kolonizalasa#comments"><img class="item_ctp" src="https://reditio.blog.hu/rss/image/post/id/12132083" border="0" /></a><br /></p>
űrkutatás
csillagászat
űrhajózás
űrutazás
kolonizálás
Hold
Mars
0
Reditio
https://reditio.blog.hu
http://www.sciencealert.com/images/articles/processed/29384234-mars-field_1024.jpg
https://reditio.blog.hu/2017/02/22/harom_fold-szeru_bolygo_a_lakhato_zonaban_miert_jo_ez
Három Föld-szerű bolygó a lakható zónában – Miért jó ez?
2017-02-22T19:48:05+01:00
2017-02-22T19:48:05+01:00
Howard L. Braden
https://blog.hu/user/848063
<p>A NASA 2017. február 22-én számolt be egy 14 évig tartó megfigyelés eredményéről, miszerint a 40 fényévre található Trappist-1 nevű csillag körül hét bolygót fedeztek fel, melyek közül három az ún. lakható zónában kering (ahol lehet folyékony víz a felszínükön).</p>
<p>Úgy gondolom, nem mondtak el minden fontos aspektust, csak utaltak rá, viszont nem sikerült a lényege igazán megragadniuk a pillanat hevében. </p>
<p><img src="http://www.space.com/images/i/000/055/173/original/SP_160502_habitable_planet_orbit.jpg" alt="sp_160502_habitable_planet_orbit.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>Azáltal, hogy egy 39 fényévre található törpecsillag körül 14 év "megfeszített munkájával" Föld-szerű bolygókat találtak, növeli annak a valószínűségét, hogy ez a jelenség gyakori. A probléma az egész exobolygókutatással, hogy a jelenlegi legjobb módszer csak az olyan csillagok körül tud kimutatni exobolygót, amelyeknek a bolygói pont úgy keringenek a csillagjuk körül, hogy el-eltakarják azt, amikor elhaladnak a csillag és a Föld között. Kvázi "<strong>napfogyatkozásokat</strong>" detektálunk ilyenkor, a csillag fényében tapasztalható ingadozás formájában. (Valószínűleg ezért is tartott a kutatás 14 évig, mert elég időt kellett adni a megfigyelésnek ahhoz, hogy több keringési ciklus is bekövetkezhessen az egyes bolygóknál, ami alapján azonosítani lehet az egyes exobolygókhoz tartozó egyes fényingadozásokat.)</p>
<p>Tehát ezek a csillagrendszerek a bolygókeringési síkjaikkal (ekliptika) éppen a Föld irányába fordulnak. Viszont hiába vannak mondjuk ugyanúgy bolygók a szomszéd csillag körül, ha annak az ekliptikája például 5 fokkal eltér; ugyanis ekkor már nem történik meg a fogyatkozás, a csillag előtti elhaladás, így nem érzékeljük a bolygórendszert.</p>
<p><strong>Ez az ablak kb. 3 tizedfok szélességű.</strong> Az 1200-szor van meg egy teljes körben (ez 1:1200 arányú mintavételezés), tehát ahány exobolygót találtunk eddig egy adott távolságon belül, azt nyugodtan megszorozhatjuk – kerekítsünk – ezerrel, mert tehát kb. minden ezer exobolygóból csak 1-et vagyunk képesek érzékelni. (Most még, fejlesztik a más módszereken alapuló érzékeléshez szükséges technológiát és eszközöket.)</p>
<p>No persze mivel 50 fényévnyi sugarú gömbben "mindössze csak" kétezer csillag található, ezért ezen belül még nem alkalmazhatjuk biztonsággal az ezres szorzót, tágítunk kell "sok"-ra.</p>
<h3>Ha tehát 40 fényévnyire innen találtunk három Föld-szerű exobolygót a lakható zónában, úgy talán jó eséllyel feltételezhetjük, hogy van ott jóval több is, csak épp nem úgy fordul a csillagrendszerük ekliptikája, hogy képesek legyünk felfedezni őket.</h3>
<p>Mindenesetre egyszer, nem a mi életünkben, de talán rájönnek az asztrofizikusok és űrkutatási mérnökök, hogyan lehet értelmes idő alatt odajutni. Ha lehetséges.</p>
<p> </p>
<h2><em>Ha tetszett az írás, iratkozz fel a <a href="http://www.facebook.com/H.L.Braden" target="_blank">Facebook-oldalamra</a>, és kapcsold be az Értesítést a bejegyzésekre is, hogy értesülhess a további blogbejegyzéseimről, könyvmegjelenésről! Visszamenőlegesen is érdemes lapozgatnod a blogon, vannak érdekes témák.</em></h2>
<div class="fb-page hidden-xs hidden-sm hidden-md fb_iframe_widget" data-href="https://www.facebook.com/h.l.braden/" data-tabs="timeline" data-width="500" data-height="500" data-small-header="false" data-adapt-container-width="true" data-hide-cover="false" data-show-facepile="true" fb-xfbml-state="rendered" fb-iframe-plugin-query="adapt_container_width=true&app_id=966242223397117&container_width=535&height=500&hide_cover=false&href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Fh.l.braden%2F&locale=hu_HU&sdk=joey&show_facepile=true&small_header=false&tabs=timeline&width=500"><span style="vertical-align: bottom; width: 500px; height: 500px;"><iframe name="f2e79e902" width="500px" height="500px" frameborder="0" allowtransparency="true" allowfullscreen="true" scrolling="no" title="fb:page Facebook Social Plugin" src="https://www.facebook.com/v2.6/plugins/page.php?adapt_container_width=true&app_id=966242223397117&channel=http%3A%2F%2Fstaticxx.facebook.com%2Fconnect%2Fxd_arbiter.php%3Fversion%3D42%23cb%3Df3c6629598%26domain%3Dwww.ammara.hu%26origin%3Dhttp%253A%252F%252Fwww.ammara.hu%252Ff399376a08%26relation%3Dparent.parent&container_width=535&height=500&hide_cover=false&href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Fh.l.braden%2F&locale=hu_HU&sdk=joey&show_facepile=true&small_header=false&tabs=timeline&width=500" class="" style="border: none; visibility: visible; width: 500px; height: 500px;"></iframe></span></div>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Freditio.blog.hu%2F2017%2F02%2F22%2Fharom_fold-szeru_bolygo_a_lakhato_zonaban_miert_jo_ez%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Freditio.blog.hu%2F2017%2F02%2F22%2Fharom_fold-szeru_bolygo_a_lakhato_zonaban_miert_jo_ez%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Freditio.blog.hu%2F2017%2F02%2F22%2Fharom_fold-szeru_bolygo_a_lakhato_zonaban_miert_jo_ez%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Három Föld-szerű bolygó a lakható zónában – Miért jó ez?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://reditio.blog.hu/2017/02/22/harom_fold-szeru_bolygo_a_lakhato_zonaban_miert_jo_ez#comments"><img class="item_ctp" src="https://reditio.blog.hu/rss/image/post/id/12283141" border="0" /></a><br /></p>
űrkutatás
csillagászat
exobolygók
asztronómia
0
2017-04-07 19:18:59
Reditio
https://reditio.blog.hu
http://www.space.com/images/i/000/055/173/original/SP_160502_habitable_planet_orbit.jpg
https://reditio.blog.hu/2016/12/20/jezuska_es_mikulas_hogyan_elozzuk_meg_a_lelki_traumat
Jézuska és Mikulás – Hogyan NE telepítsünk aknát a gyermek személyiségfejlődésébe?
2016-12-20T19:57:02+01:00
2016-12-20T19:57:02+01:00
Howard L. Braden
https://blog.hu/user/848063
<p><img src="https://m.blog.hu/re/reditio/image/beautiful-santa-claus-picture-clipart-christmas.jpg" alt="beautiful-santa-claus-picture-clipart-christmas.jpg" class="imgnotext open-in-modal" />Régre nyúlik vissza a nézetkülönbség: romantizáljuk-e a karácsonyi ünnepeket, vagy maradjunk tárgyilagosak. A romantizálás hívei az ünnepek varázslatosságát tartják fontosnak, és torkon harapják azt, aki a beleegyezésük nélkül felborítja az illúziót, azok pedig, akik nem akarnak hazudni a gyereknek, az előbbiek szerint kevésbé gazdag karácsonyt nyújtanak a gyermekeik számára.</p>
<p>Beszéljünk egy kicsit arról, hogy hogyan lehet megoldani, hogy a kecske is megmaradjon, és a káposzta is jóllakjon.</p>
<p>A gyermek számára nagyon fontos a varázslatos ünnepek élménye, jelentős felnőttkori érzelmi ellenállóképesség tud alapulni erre, melyen stabil személyiség épülhet, tehát ez értékes a személyiségfejlődés szempontjából, ellenben azzal, ha egy tévképzet lepleződik le, melyet így a gyermek egyéni mértékben ugyan, de lelki traumaként él meg. De ugyanilyen fontos a tárgyilagosság kognitív készsége, azért, hogy mert az érett, kiforrott személyiségű felnőtt gondolkodása alapvetően tárgyilagos.</p>
<h2>Van azonban egy középút</h2>
<p>… egy egészséges harmadik lehetőség, ami kedvez kecskének, káposztának: <em>a játék</em>. A gyermek a játék keretében úgy tud megélni fantáziákat, hogy nincs megtévesztve, így megmarad a varázslatosság élménye és izgalma, de nem telepítünk aknát a személyiségfejlődésébe.</p>
<h3>Játsszuk azt, hogy</h3>
<ul>
<li>eljön a Mikulás, lemászik a kéményen (amink mondjuk nincs, de játékból most van), és ajándékokat hoz. (Esetleg Apu játssza a Mikulást. Virgácsot nem hoz, mert nem bélyegezzük meg a gyereket azzal, hogy rossz, mivel a rossz gyerek így vagy úgy, de nem tehet majd mást, mint hogy rossz lesz, de ez most mellékszál.)</li>
<li>eljön a kis Jézuska, és ajándékokat hoz…</li>
</ul>
<p>…és itt járt a kis Jézuska / a Mikulás, és meghozta az ajándékokat…</p>
<p>Így a játékba csomagolva megmarad a varázslat és meghittség, miközben nem vezetjük félre a gyermeket, és nem építünk ki egy olyan tévképzetet, melynek biztonságáról nem állhat hatalmunkban gondoskodni.</p>
<p><iframe src="https://www.facebook.com/plugins/post.php?href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2FH.L.Braden%2Fposts%2F747891402042975%3A0&width=500" width="500" height="371" style="border: none; overflow: hidden;" scrolling="no" frameborder="0" allowtransparency="true"></iframe></p>
<h3><em></em></h3>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Freditio.blog.hu%2F2016%2F12%2F20%2Fjezuska_es_mikulas_hogyan_elozzuk_meg_a_lelki_traumat%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Freditio.blog.hu%2F2016%2F12%2F20%2Fjezuska_es_mikulas_hogyan_elozzuk_meg_a_lelki_traumat%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Freditio.blog.hu%2F2016%2F12%2F20%2Fjezuska_es_mikulas_hogyan_elozzuk_meg_a_lelki_traumat%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Jézuska és Mikulás – Hogyan NE telepítsünk aknát a gyermek személyiségfejlődésébe?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://reditio.blog.hu/2016/12/20/jezuska_es_mikulas_hogyan_elozzuk_meg_a_lelki_traumat#comments"><img class="item_ctp" src="https://reditio.blog.hu/rss/image/post/id/12058561" border="0" /></a><br /></p>
0
Reditio
https://reditio.blog.hu
https://m.blog.hu/re/reditio/image/beautiful-santa-claus-picture-clipart-christmas.jpg
https://reditio.blog.hu/2016/11/05/ellenseges_foldonkivuliek_kontra_stephen_hawking
Ellenséges földönkívüliek? – kontra Stephen Hawking
2016-11-05T14:25:10+01:00
2016-11-05T14:25:10+01:00
Howard L. Braden
https://blog.hu/user/848063
<p><img src="https://m.blog.hu/re/reditio/image/huktzitxzojen9b5nvoi.jpg" alt="huktzitxzojen9b5nvoi.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>A könyvemben Robert Lance professzor karaktere úgy van aposztrofálva, hogy ellentmondott Stephen Hawkingnak, eltérő kozmológiai elméleteket képvisel. Ez természetesen csupán a karakter pozicionálása, hogy létrejöjjön a történetben egy emberien lázadó, kedvesen arrogáns tudós személyiségtípusa, aki persze az emberi esendőségében botlik el, hogy aztán egy emelkedett gondolkodásmód metaforája felkarolja.</p>
<p>Ennek szellemében – életre keltve Lance professzort – most hadd mondjak én is ellent Stephen Hawkingnak, aki többek között az alábbi cikkben olvashatóan aggódik ellenséges földönkívüliek miatt, és amiatt is, hogy az emberiség rádiótartományban árasztja magából a létezésének a jeleit. (Lásd még: a Csatahajó című film.) </p>
<div class="fb-post" data-href="https://www.facebook.com/Tudomany/posts/10154596779992488" data-width="590" data-show-text="true">
<blockquote cite="https://www.facebook.com/Tudomany/posts/10154596779992488" class="fb-xfbml-parse-ignore">
<p>Hawking szerint az első találkozás az idegenekkel olyan lenne, mint Kolombusz találkozása az amerikai őslakókkal. Azt is...</p>
Közzétette: <a href="https://www.facebook.com/Tudomany/">Origo Tudomány</a> – <a href="https://www.facebook.com/Tudomany/posts/10154596779992488">2016. november 5.</a></blockquote>
</div>
<h2>Térugrás?!</h2>
<p>Hawking professzor tehát ha kimondatlanul is, de úgy gondolja, hogy a térugrás kivitelezhető. Vagy hogy valóban léteznek féregjáratok, és lehetséges a biztonságos átjutás is rajtuk.</p>
<p>Csak mert ahhoz, hogy valamiféle – ismeretelméletileg teljesen légbőlkapottan feltételezett – ellenséges földönkívüliek veszélyt jelenthessenek ránk, <em>ide kell tudniuk jönni</em>.<em> Ja, flottás volumenben!</em> Egy tudományos-fantasztikus regényben készpénznek vehető, hogy földönkívüliek ideutaznak (ellenséges szándékkal vagy barátsággal), de a valóságban, különösen egy olyan, neves elméleti fizikus részéről, mint Hawking, nem elegendő csupán a történetírói kreativitás.</p>
<p><em>A csillagközi űrutazás ugyanis kivitelezhetetlen a rakétatechnológiával</em>, bármilyen szuper rakétát is építünk. A történetírói kreativitás (pl. Gene Roddenbery, Star Trek) pontosan ezért jutott a térugróhajtóművek vagy hiperhajtóművek vagy szubtérihajtóművek stb. ötletére, miután persze komolytalannak érezte a tudományos-fantasztikus történetírói kreativitás előző generációjának produktumát: a hibernációs űrutazást (aminél a legénység a hosszú, akár évtizedes vagy évszázados utazási időt kvázi lefagyasztva, sztázisban, leállított/lelassított életfolyamatokkal vészeli át).</p>
<h2>Először is táblázzuk ki a zsákutcákat</h2>
<p>Mi is a probléma a téri űrutazással, tehát a rakétahajtóművekkel, vagy akár a WARP-hajtóművel… </p>
<ul>
<li>Minél gyorsabban haladunk, annál nehezebb továbbgyorsulni. Tehát <em>az <span style="text-decoration: underline;">alacsony sebesség = hosszú utazás</span> be van betonozva</em> ebbe a technológiába.</li>
<li>Valószínűség: ha egy ütközés megtörténhet, annak bekövetkezése egy eléggé hosszan tartó út során eléggé valószínűvé is válik. </li>
<li>Márpedig az ütközési energia a sebesség négyzetével arányos, tehát minél gyorsabban halad az űrhajónk, négyzetesen annál nagyobb veszélyben van rajta a tegyük-fel hibernált legénység (ez jelenik meg pl. az <a href="https://www.youtube.com/watch?v=WYRJgX-O_z0" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Utazók</a> című filmben is, na meg egy ultraszuperbrutál energiapajzs, ami szintén <em>kizárólag</em> a scifiben létezik). A téri űrutazás ezért egy oroszrulett, egy támadóflotta pedig így lényegében már az indulás pillanatában lemond és el is köszön néhány hajójától és azok legénységétől úgy, hogy a legénység egyetlen tagja sem tudja előre, ki nem fog megérkezni.</li>
<li>Na és mennyi az annyi? Még az 50 ezer km/órás sebességgel száguldó <em>New Horizons űrszonda</em> is, ami a Pluto törpebolygó 2370 km-es átmérőjének megfelelő távolságot 170 másodperc, azaz szűk 3 perc alatt szelte át, <em>93 ezer év múlva érné el az Alfa Centauri rendszerét</em>, ami a legközelebbi csillagrendszer mindössze bő 4 fényévnyire. 93 ezer év alatt pedig elég nagy valószínűséggel ütközik egy porszemmel, ami ekkora sebességnél komoly károkat okozna.</li>
<li>Ahhoz, hogy gyakorlati értelme is legyen tehát az űrutazásnak, a New Horizons sebességének a <em>tízezerszeresére</em> kellene gyorsítani az űrhajónkat, ami <em>százmilliószorosára növelné egy esetleges ütközés erejét</em>. (Ekkor haladnánk körülbelül a fénysebesség felével, ahol még nem lenne számottevő az utazók számára az időlassulás, mindössze 14%-kal telne kevesebb időbe számukra az út, mint amennyi idő a külvilágban telik el közben, de legalább így csak bő 7 évet kellene várnia a legénységnek, hibernálva vagy ébrenlétben.) Ezeket a becsapódási energiákat csak a történetírók fantáziájában küszöböli ki egy energiapajzs, a valóságban viszont nincs az az erőtér, ami ilyen erejű beérkező részecskét eltéríthetne (vagyis van: csillagok generálnak ilyet, tehát; nem életszerű, hogy ennek a sűrített változatának gerjesztésére egy apró űrhajó valamilyen apró generátora képes legyen), pláne nem olyan formában, hogy egy a filmekből megszokott színes fényhatás keretében le is pattintsa magáról.</li>
</ul>
<blockquote class="imgur-embed-pub" lang="en" data-id="xlWWYUe"><a target="_blank" href="//imgur.com/xlWWYUe" rel="noopener noreferrer">Energiapajzs</a></blockquote>
<p>
<script async="" src="//s.imgur.com/min/embed.js" charset="utf-8"></script>
</p>
<ul>
<li>Ráadásul az elvei alapján a WARP-hajtómű sem más, csak ügyesebben gyorsítja az űrhajót; egy a WARP-hajtóművel haladó űrhajó ugyanúgy az ismert térben, tehát csillagközi részecskék világában haladna. (És nem haladna. Meggyőződésem, hogy a WARP-hajtómű elméleti leírásában szereplő térbuborék az elhibázott karakterisztikája miatt egyetlen dologra jó: atomjaira robbantani az űrhajót a bekapcsolás pillanatában. Ugyanis különböző, de nagyon-nagyon eltérő sebességgel mozdítja el a térben az űrhajó egyes részeit, szétszakítva a járművet. Persze ezt egy másfajta karakterisztikával esetleg ki lehet küszöbölni, szóval végülis ez részletkérdés.)</li>
</ul>
<p><em>Tehát azt gondolni, hogy téri űrutazással, egy a newtoni fizika alapján működő hajtómű-technológiával bárki is arra adná a fejét, hogy akár a szomszédos csillagig is ellátogasson, nemhogy ezt még flottás méretben és rossz szándékkal is tegye, olyannyira nonszensz, hogy valójában még a scifi-filmekben is erősen el kellene vonatkoztatnunk tőle ahhoz, hogy komolyan tudjunk venni egy ezen alapuló történetet.</em></p>
<p>És akkor csak egy négyfényéves távolságban gondolkodtunk, a galaxisunk pedig százezer fényév átmérőjű, vélhetően van benne kétszáz milliárd csillag, tehát elenyésző a valószínűsége annak, hogy értelmes, nagyon fejlett technológiájú, de erkölcsileg még nálunk (a mi átlagunknál) is visszamaradottabb civilizáció létezik a közelünkben. Fiktív párhuzamos univerzumokba, párhuzamos térrétegekbe vagy gondoljuk el bárhogy is ezt a lehetőséget, pedig nem küldünk rádiójeleket.</p>
<p>De rendben, tekintsünk el ettől, és mondjuk azt, hogy a földönkívüliek csak egy tömegpusztító-fegyvert küldenek. Miért tennék?! Észlelnek néhány rádiójelet a Földről, és kész, egy civilizáció puszta létét detektálták csupán, semmi többet nem tudnak rólunk. Nem olyan egyszerű ám dekódolni a műholdjaink digitális jeleit, különösen nem akkor, ha az összes műhold jelét egyszerre vesszük – tehát legfeljebb csak annyit tudnak megállapítani, hogy a fogott rádiójel mesterséges eredetű. Ekkor mozgósítják a teljes társadalmuk annak teljes gazdaságára kiterjedő iparát (amilyen ma az űrkutatás; a gazdasági gyökérzete millió fős szélességű, és több kontinensre is kiterjed), hogy elküldjenek egy vagy több pusztító töltetet, ami évtizedekig fog utazni, tehát majd az unokáik esetleg értesülnek a megérkezésükről? Pusztán azért, hogy elpusztítson egy jelforrást? Ez pont olyan szellemi-etikai szintnek felel meg, mint amilyen egy adattörlő vírus leprogramozása.</p>
<p>Egy vírus is pontosan ilyen: egyszer legyártom, útjára engedem, de nem tudom, kit fog megkárosítani, csak azt tudom, hogy valószínűleg sokakat, és nem érdekel, hogy műalkotások vesznek-e el miatta, bevételi forrását veszti-e el valaki, családok mennek-e tönkre. Tehát azt feltételezzük, hogy egy egész társadalom (annak megválasztott vezetése, vagy ami még nonszenszebb: diktatorikus vezetése), mely képessé vált ilyen űrtechnológia kifejlesztésére és az önmaga elpusztítása nélküli használatára, ezen az erkölcsi és percepciós szinten leledzik?</p>
<p>Na de professzor úr!</p>
<h2>Konklúziók</h2>
<p>Ahhoz, hogy értelmes idő alatt és kellő biztonsággal, vagyis értelmes, érdemi kivitelben megvalósíthatóvá váljon a csillagközi űrutazás, nem gondolkodhatunk téri űrhajózásban. Az alternatíva a ma még fiktív féregjáratok alkalmazása, illetve a térugrás ma még szintén fiktív technológiájának alkalmazása.</p>
<p>Ezzel csak az a probléma, hogy a féregjáratokhoz is és a térugráshoz is egy <em>manipulálható szerkezettel bíró téridőre van szükség</em>. A féregjáratok ugyanis csak egy téridőszerkezetben képesek létezni, ahogy az almában kifejlődő lárva, a "kukac" sem tud alma nélkül járatot rágni magának, <em>a féregjárat koncepciója maga tehát magában hordozza a szerkezetet is, melyben létezik</em>. Erre pusztán abból is következtethetünk, hogy ugyan mi is tartaná a féregjárat két végét a tér egy-egy pontján! Miközben körülötte a csillagok, csillaghalmazok, galaxisok iszonyatos sebességgel száguldanak. Na de mihez képest száguldanak, hogyan állhatna hozzájuk képest egy féregjárat szája, amennyiben a téridőben nincsen abszolút viszonyítási pont (tehát szerkezettel bíró téridő sem létezik, mivel az már viszonyítási pontot is jelentene). Vagy miért mozogna egy féregjárat szája pl. a Naprendszerrel együtt, hogy ott kijutva "egyszerűen" idejuthasson egy űrhajó?</p>
<p>Ha mégis feltételezünk ilyen szövetszerű, tehát szerkezeti sajátosságokkal bíró téridőt, akkor viszont<em> ennek kozmológiai, asztrofizikai következményei vannak: létezik viszonyítási pont a téridőben</em>, amihez képest minden elmozdulás zajlik.</p>
<h3>Tehát Professzor Úr, vagy tartunk a földönkívüliek támadásától, és ez esetben van álló viszonyítási pont a térben (a téridő maga egy viszonyítási pont), a térugrás ezért elvben lehetséges, vagy nem gondolunk el ilyen álló viszonyítási pontot (álló téridőt, melyhez képest az égitestek abszolút sebességgel elmozdulnak, és ma a kozmológia nem gondol), de akkor nem is tartunk attól, hogy földönkívüliek idelátogathatnak. </h3>
<h2><em>Ha tetszett az írás, iratkozz fel a <a href="http://www.facebook.com/H.L.Braden" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Facebook-oldalamra</a>, és kapcsold be az Értesítést a bejegyzésekre is, hogy értesülhess a további blogbejegyzéseimről, könyvmegjelenésről! Visszamenőlegesen is érdemes lapozgatnod a blogon, vannak érdekes témák.</em></h2>
<div class="fb-page hidden-xs hidden-sm hidden-md fb_iframe_widget" data-href="https://www.facebook.com/h.l.braden/" data-tabs="timeline" data-width="500" data-height="500" data-small-header="false" data-adapt-container-width="true" data-hide-cover="false" data-show-facepile="true" fb-xfbml-state="rendered" fb-iframe-plugin-query="adapt_container_width=true&app_id=966242223397117&container_width=535&height=500&hide_cover=false&href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Fh.l.braden%2F&locale=hu_HU&sdk=joey&show_facepile=true&small_header=false&tabs=timeline&width=500"><span style="vertical-align: bottom; width: 500px; height: 500px;"><iframe name="f2e79e902" width="500px" height="500px" frameborder="0" allowtransparency="true" allowfullscreen="true" scrolling="no" title="fb:page Facebook Social Plugin" src="https://www.facebook.com/v2.6/plugins/page.php?adapt_container_width=true&app_id=966242223397117&channel=http%3A%2F%2Fstaticxx.facebook.com%2Fconnect%2Fxd_arbiter.php%3Fversion%3D42%23cb%3Df3c6629598%26domain%3Dwww.ammara.hu%26origin%3Dhttp%253A%252F%252Fwww.ammara.hu%252Ff399376a08%26relation%3Dparent.parent&container_width=535&height=500&hide_cover=false&href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Fh.l.braden%2F&locale=hu_HU&sdk=joey&show_facepile=true&small_header=false&tabs=timeline&width=500" class="" style="border: none; visibility: visible; width: 500px; height: 500px;"></iframe></span></div>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Freditio.blog.hu%2F2016%2F11%2F05%2Fellenseges_foldonkivuliek_kontra_stephen_hawking%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Freditio.blog.hu%2F2016%2F11%2F05%2Fellenseges_foldonkivuliek_kontra_stephen_hawking%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Freditio.blog.hu%2F2016%2F11%2F05%2Fellenseges_foldonkivuliek_kontra_stephen_hawking%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Ellenséges földönkívüliek? – kontra Stephen Hawking"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://reditio.blog.hu/2016/11/05/ellenseges_foldonkivuliek_kontra_stephen_hawking#comments"><img class="item_ctp" src="https://reditio.blog.hu/rss/image/post/id/11932067" border="0" /></a><br /></p>
scifi
sci-fi
star_trek
űrkutatás
tudomány
nasa
űrutazás
féreglyuk
féregjárat
térugrás
hipertér
Stephen_Hawking
Space_X
tudományos_fantasztikum
0
Reditio
https://reditio.blog.hu
https://m.blog.hu/re/reditio/image/huktzitxzojen9b5nvoi.jpg
https://reditio.blog.hu/2016/08/28/a_galaxisunk_8_000_fenyeves_sugaru_belso_eloregedese
A galaxisunk 8.000 fényéves sugarú belső elöregedése
2016-08-28T01:13:45+02:00
2016-08-28T01:13:45+02:00
Howard L. Braden
https://blog.hu/user/848063
<p>Olvashattunk cikkeket egy a galaxisunk közepén észlelt érdekes csillagászati jelenségről, miszerint 8.000 fényév sugarú körzetben nincsenek 100 millió évnél fiatalabb csillagok (kivéve a középpontjának egy kis részében). A csillagászok és asztrofizikus még nem tudják ennek a magyarázatát.</p>
<p>Koncz Akela Attila kiváló összegző írást tett közzé a Facebook-oldalán:</p>
<p><iframe src="https://www.facebook.com/plugins/post.php?href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Fkoncz1987%2Fposts%2F2090400264518758&width=500" width="590" height="549" style="border: none; overflow: hidden;" scrolling="no" frameborder="0" allowtransparency="true"></iframe></p>
<p>Bátorkodnék beszállni egy elmélettel a játékba, pusztán csak az értelem játékaként.</p>
<p>Véleményem szerint itt egy küszöbjelenséget érünk tetten a galaxis elöregedésének folyamatában, ahogy a "csillagkohóiban" az évmilliárdok során héliummá és nagyobb elemekké alakítja, majd bolygókban, főleg gázóriásokban köti le a hidrogént. Végsősoron minden elem eredetileg hidrogén volt, tehát a bolygóképződés a csillagképződés ellen hat, és elér, majd átlép egy küszöböt.</p>
<p>A csillagképződéshez ugyebár elsősorban hidrogénre van szükség. Minél sűrűbb vagy minél kiterjedtebb hidrogénfelhők töltik ki a teret, annál nagyobb az ezeket összehúzó, csomósító tömegvonzás, így annál nagyobb csillagok képződhetnek az adott csillagközi térségben. A nagy csillagok pedig mindig fiatalok, mert a méretükből adódóan nagyobb hőmérsékleten gyorsabban használják fel a hidrogéntartalmukat, magfúzióval átalakítva azt nehezebb elemekké, így nem működnek sokáig.</p>
<p>A megfigyelt 8.000 fényéves sugár annak a küszöbérték-átlépésnek a helye (volt százmillió éve), ahol éppen túlságosan lecsökken a szabad hidrogén mennyisége a térben, így ez tehát lényegében <em>egy a galaxis korát kijelző óra</em>. Ezen a sugáron belül már csak annyi történik, hogy a nagy csillagok leélik (már leélték legalább százmillió éve) röpke életüket, feketelyukakká alakulnak (amelyek szintén anyagcsapdák, tehát erősítik az öregedési folyamatot), és maradnak a régről megmaradt kicsi, tartós, takarékon égő csillagok, melyeket így százmillió évnél idősebb csillagokként megfigyelhetünk.</p>
<p>Persze ebben sok a feltételezés és az ismeretlen adat, de ez a folyamat legalább pontosan a megfigyelésekhez vezet.</p>
<p>Elvben a 8.000 fényéves sugár tehát lassan növekszik. Most azt már nem tudnám megtippelni, hogy lineárisan-e vagy logaritmikusan. Talán az utóbbi, mivel ahogy ritkul kifelé a galaxis, úgy lassul a hidrogénlekötés sebessége is, ergo ennek a folyamatnak is lassulnia kell, mire eléri a galaxis szélét, és onnantól a galaxisunk egészében fog leállni a csillagképződés.</p>
<p>A nehezebb elemek tehát bolygókat alkotnak, melyek végül vagy egy neutroncsillag körül konzerválódnak, vagy feketelyukak nyelik el őket. Ez alapján az univerzumban voltaképpen hidrogén—>feketelyuk konverzió zajlik, amely folyamat bizonyos anyagmennyiség esetében megreked a meddő, neutroncsillagok köré csoportosuló bolygórendszerek állapotában, ennek a folyamatnak a megnyilvánulása a galaxisok elöregedése, és eszerint a galaxisok elöregedésének megnyilvánulása az, hogy a középponttól kifelé haladva leáll a csillagképződés.</p>
<p>Hadd menjek tovább néhány másodlagos kozmológiai következtetéssel:</p>
<p>Azzal, hogy az univerzumban minél távolabbra nézünk térben, annál távolabbra nézünk időben is, emiatt csak egy kúp alakú tartományt figyelhetünk meg az univerzum téridejéből, ahol a kúp csúcsára eső szint (korong; az univerzum jelene) valószínűleg elöregedő és elhalványuló galaxisok milliárdjait tartalmazza, tehát sokkal sötétebb, mint amilyennek látjuk. Csak néhány és egyre kevesebb a mi galaxisunkkal egykorú, és még kevesebb a mi galaxisunknál fiatalabb galaxis ragyog benne. Kivéve, ha valahonnan szabad, csillagképződésben részt venni képes hidrogénutánpótlás érkezik.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/re/reditio/image/universe-event-cone.jpg" alt="universe-event-cone.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p class="kepfelirat">Az univerzum egy adott megfigyelőpontra képzett eseménykúpja</p>
<p>Mivel az a merész elméletem, hogy a sötétanyag(nak az a része, ami nem feketelyuk és egyéb más normál, csak épp sikertelenül észlelt normál anyag) valójában olyan neutronfelhő, melynek neutronjai még nem bomlottak hidrogénné, úgy ebben az esetben a hidrogénutánpótlás elvben folyamatosan adott is lehet, ahogyan ezek a neutrontartalékok folyamatosan alakulnak hidrogénatomokká (vagy azok későbbi alapjául szolgáló hidrogénné és elektronná) a csillagközi térben, ez pedig elodázza az univerzum elsötétedését az eseménykúp csúcsának szintjén. Persze hiányoznak számomra olyan adatok, amelyekkel ezt cáfolni vagy megerősíteni lehetne… </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Freditio.blog.hu%2F2016%2F08%2F28%2Fa_galaxisunk_8_000_fenyeves_sugaru_belso_eloregedese%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Freditio.blog.hu%2F2016%2F08%2F28%2Fa_galaxisunk_8_000_fenyeves_sugaru_belso_eloregedese%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Freditio.blog.hu%2F2016%2F08%2F28%2Fa_galaxisunk_8_000_fenyeves_sugaru_belso_eloregedese%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A galaxisunk 8.000 fényéves sugarú belső elöregedése"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://reditio.blog.hu/2016/08/28/a_galaxisunk_8_000_fenyeves_sugaru_belso_eloregedese#comments"><img class="item_ctp" src="https://reditio.blog.hu/rss/image/post/id/11656654" border="0" /></a><br /></p>
űrkutatás
csillagászat
filozófia
kozmológia
0
Reditio
https://reditio.blog.hu
https://m.blog.hu/re/reditio/image/universe-event-cone.jpg
https://reditio.blog.hu/2016/08/03/lapos_fold_hogyan_gyozodjunk_meg_a_fold_alakjarol
Lapos Föld? Hogyan győződjünk meg a Föld alakjáról?
2016-08-03T06:06:55+02:00
2016-08-03T06:06:55+02:00
Howard L. Braden
https://blog.hu/user/848063
<p><img src="https://m.blog.hu/re/reditio/image/flat-globe-earth.jpg" alt="flat-globe-earth.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>Folytassuk egy kicsit a lapos Föld elképzelésével kapcsolatos gondolkodást! Merthogy már magyar Lapos Föld Társaság is létesült, méghozzá Székely Sándor feltaláló által alapítva, ami hát ebben a formában valahogy oximoronnak tűnik a számomra. Egy <a href="http://reditio.blog.hu/2016/06/21/a_lapos_fold_legendaja_a_21_szazad_elejen">előző írás</a> már szólt a témáról – ha azt még nem olvastad, akkor esetleg nyergelj át rá előbb, majd térj vissza ide.</p>
<p>Azóta, hogy először belefutottam abba a dologba, hogy ma is elég sokan hiszik, hogy a NASA és az ő alkalmazottaik mellett több százezer más tudós is sikeresen tartja titokban az igazságot, és így tartják megtévesztésben a világ lakosságát, senki sem kotyog, mindenki tökéletesen lojális vagy tökéletesen megfélemlített, tehát azóta sokat gondolkoztam azon, hogy de tényleg, <em>végülis hogyan lehet egyszerűen és minden kétséget kizáróan bizonyítani a Föld gömbölydedségét</em> (geoid, tudjuk, nyugi). Merthogy olyan nagy a Föld, hogy ez azért nem látható szabad szemmel, a felismeréséhez valamilyen szintű elvonatkoztatás, absztrakció, tehát elvont gondolkodás szükséges.</p>
<p>Állítólag Stephen Hawking vetett fel egy egyszerű („egyszerű“) kísérletet: egy sík terepen, pl. egy nagy tó vize fölött lőjünk ki egy erős lézersugarat vízszintesen nagy távolságba. <em>A bolygó görbülete miatt a Föld felszíne eltávolodik az egyenes lézersugár alól lefelé, így a fénysugár a túlpart fölé fog lőni.</em> Erre kiváló lehet pl. a Balaton északi és déli partja, 9-10 km a távolság köztük, ami nem annyira nagy, hogy egy lézersugár elveszne időközben, de nem is túl kicsi ahhoz, hogy bármit is mérjünk. Júniusban egy magyar csapat már elő is készített egy ilyen kísérletet a Balatonon.</p>
<p><a href="https://m.blog.hu/re/reditio/image/balaton-flat-earth.jpg" target="_blank"><img src="https://m.blog.hu/re/reditio/image/balaton-flat-earth.jpg" alt="balaton-flat-earth.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></a></p>
<p>Ezzel a kísérlettel nem csak annyi a probléma, hogy nagyon nehéz pontosan kivitelezni, és a gyakorlatban lehetetlen 100%-os megbízhatóságot garantálni. (Már csak ezért is kétlem, hogy Stephen Hawkingtól származna az ötlet, valahogy nem tudom elképzelni az Öregről, hogy ezt ne legyen képes átgondolni álmából felrángatva is.) Az is probléma, hogy <strong>a lapos vízfelszín fölött légkör a felszín görbületével együtt hajlítja a fényt, ez pedig használhatatlanná teszi az eredményt.</strong> </p>
<p>Lásd: <a href="https://en.wikipedia.org/wiki/Bedford_Level_experiment#Refraction" target="_blank">Bedford Level experiment</a></p>
<p>Meg <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Délibáb_(jelenség)" target="_blank">#délibáb</a>.</p>
<p><em>Tehát hogyan igazoljuk, hogy a Föld gömbölyű/lapos? Hát nem így.</em></p>
<h1>Hogyan igazoljuk a görbületet vagy annak hiányát lézer nélkül, otthonról?</h1>
<h3>Elképesztően egyszerűen. Ha a Föld gömbölyű, akkor két távoli földrajzi hely saját vízszintjei között szögeltérés van, ezért a két helyről nézve ugyanabban az időpontban máshol látszódnak a csillagok.</h3>
<p>Például a nyugati országhatár közelében lévő Szentgotthárd és a keleti határhoz közeli Kölcse között kereken 500 km a távolság, ez már mérhető szögeltérést eredményez. Mindenki, aki Kölcsén függőlegesen áll, 3.08 fokkal dől Szentgotthárd függőlegesen álló lakosaihoz képest, és fordítva.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/re/reditio/image/szogelteres.png" alt="szogelteres.png" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>Míg a lézeres kísérlethez is sok előkészület kell (meg egy bivalyerős lézer és egy optika, ami csökkenti a sugár szóródását, meg egy vagyonba kerülő vízszintező), ám a légköri hatások miatt a módszer teljes mértékben értelmét veszti, addig a csillagászati kísérlethez is kell vagy két szextáns egy-egy megbízható embernél Kölcsén és Szentgotthárdon, vagy egyetlen szextáns és többszáz kilométer utazás. Az biztos, hogy ha felteszünk egy laptopra egy ingyenes planetáriumprogramot, pl. a Stellarium-ot, akkor ha a méréseink egyeznek azzal, amit a program kiír egy adott csillagra, már be is bizonyosodott, hogy a Föld gömbölyű.</p>
<p>Hiszen a Stellarium és társai gömbölyű Földdel számolnak. Ha ebben kételkedünk, akkor erről is könnyen meggyőződhetnünk megfigyelve, hogyan változtatja a program a csillagok helyzetét aszerint, hogy kelet-nyugati irányban hogyan változtatjuk benne a földrajzi helyünket: pont úgy, ahogy egy gömbölyű Föld esetében kellene változniuk: egyenes arányossággal. </p>
<h3>Heuréka!</h3>
<p>Éppen ezért a helyzetünk sokkal egyszerűbb, mint gondolnánk. <em>Rengetegen használják a Stellariumot világszerte</em>, és bizony egy lapos Föld esetében <em>használhatatlan lenne</em>, mert nem oda tenné a csillagokat, ahol vannak. Ettől harsogna a net, hogy ezek a programok nem jók semmire, sőt soha nem voltak jók semmire, mert nem ott vannak a csillagok, ahol mutatják.</p>
<h2>Tehát akkor hogyan ellenőrizheted egymagad, hogy a Föld gömbölyű-e vagy lapos?</h2>
<p>1. <strong>Töltsd le</strong> a laptopodra/asztali gépedre az ingyenes <a href="http://www.stellarium.org/hu/" target="_blank">Stellarium</a>ot (vagy másik planetáriumprogramot – a Stellarium kafa), vagy a mobilodra/tabletedre pl. a szintén ingyenes SkyView-t (<a href="https://itunes.apple.com/us/app/skyview-free-explore-universe/id413936865?mt=8" target="_blank">iOS</a>, <a href="https://play.google.com/store/apps/details?id=com.t11.skyviewfree&hl=hu" target="_blank">Android</a>).<br />2. Győződj meg róla, hogy az alkalmazásnak <strong>pontosan</strong> sikerült meghatároznia <strong>a földrajzi helyedet</strong>. Ha szükséges, <strong>pontosítsd</strong>.<br />3. Tiszta éjjelen <strong>ellenőrizd</strong>, hogy<strong> arra mutatja-e a csillagokat, amerre azokat szabad szemmel látod</strong>.<br />4. Keress Facebookon<strong> másokat más országokból</strong>, és kérd meg őket, hogy<strong> ők is végezzék el ezt a négy lépést</strong>.</p>
<p>(Oké, tudom, ez egy végtelen iteráció… Nem baj, talán így elejét vesszük a lapos-Föld mizéria 21. századi reneszánszának.)</p>
<h3>Ha mindenki számára ott vannak a csillagok, ahol azt a programok mutatják, akkor a Föld gömbölyű (geoid). Ha nem, akkor nem gömbölyű, hanem valamilyen más, mondjuk Józsi-alakú. </h3>
<h3>A Föld azért gömbölyű, mert a gömbölyű Föld-bolygóval számoló Stellarium és hasonló csillagászati programok pontosak.</h3>
<p>Ugyanis – nem tudom elégszer megismételni – ezek a programok gömbölyű Föld bolygóval számolnak, nem síkkal, így ezért ha a lokációbeállításnál kattintgatsz a térképre, eltéró égboltot kell látnod, és azt is látsz; elugrálnak a csillagok. <em>Valójában erről könnyen, egymagunkban, külső egyeztetés nélkül is meggyőződhetünk.</em></p>
<h2>Persze, mert véletlenül pontos!</h2>
<p>Elvben lehetséges, ha valószínűtlen is, hogy pont ugyanabban a szögben áll a lapos földkorong, mint amilyen szögben a csillagászati szoftverben áll a felszín vízszintese, na de ez azt jelenti, hogy <em>csak számodra áll pont ugyanolyan szögben</em>, de mivel a teljes földkorongon minden szemlélőnek pontosan ugyanazt az éjszakai égboltot kell látnia, hiszen mindenki ugyanolyan szögű vízszintessel és függőlegessel szemlélődik (amennyiben a Föld csak egy korong), így emiatt <em>csak neked, és senki másnak.</em> <strong>Ha a Föld lapos, de a csillagok ott láthatóak, ahol a csillagászati szoftver mutatja, akkor</strong> <strong>senki más számára nem lehetnek jó helyen a csillagok, csak neked, aki pont véletlenül a megfelelő szögben áll</strong>. </p>
<p>Ha a csillagászati program számunkra pontosan mutatja az égboltot mondjuk Budapesten, akkor mivel a földrajzi koordinátáknak megfelelő más városok/országok lakóinak eltérő égboltot mutat (próbáld ki, állítsd át a földrajzi helyet benne), így ergo nem mutathat helyes égboltot senki más számára.</p>
<blockquote>
<p>Természetesen aki ezt nem érti, annak kognitív és szakmai alapja sincs arra, hogy lapos Földet kiáltson. A baj akkor van, ha mégis megteszi, majd elkezdi terjeszteni ezt a tévképzetet, amire a laikusok és a dilettánsok összeesküvéselméletekre fogékony gondolkodású hányada pozitívan reagál. Így alakultak ki a Föld laposságában hívők modernkori csoportosulásai, akik belterjes kommunikációját a Facebook csak támogatja, a Youtube pedig kiváló eszközt nyújt az új hívők toborzására.</p>
</blockquote>
<p>Tehát mégegyszer:</p>
<h3>A Föld gömbölyű, mert a Stellarium és hasonló csillagászati programok pontosak.</h3>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Freditio.blog.hu%2F2016%2F08%2F03%2Flapos_fold_hogyan_gyozodjunk_meg_a_fold_alakjarol%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Freditio.blog.hu%2F2016%2F08%2F03%2Flapos_fold_hogyan_gyozodjunk_meg_a_fold_alakjarol%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Freditio.blog.hu%2F2016%2F08%2F03%2Flapos_fold_hogyan_gyozodjunk_meg_a_fold_alakjarol%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Lapos Föld? Hogyan győződjünk meg a Föld alakjáról?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://reditio.blog.hu/2016/08/03/lapos_fold_hogyan_gyozodjunk_meg_a_fold_alakjarol#comments"><img class="item_ctp" src="https://reditio.blog.hu/rss/image/post/id/8929372" border="0" /></a><br /></p>
csillagászat
asztronómia
lapos_Föld
1
2016-08-03 06:07:20
Reditio
https://reditio.blog.hu
https://m.blog.hu/re/reditio/image/flat-globe-earth.jpg
https://reditio.blog.hu/2016/07/24/atomrobbantas_otezer_evvel_ezelott
Tényleg ősi atomfegyverről ír a Mahábhárata?
2016-07-24T02:48:32+02:00
2016-07-24T02:48:32+02:00
Howard L. Braden
https://blog.hu/user/848063
<p><img src="https://m.blog.hu/re/reditio/image/hhr-oppen.jpg" alt="Oppenheimer atombomba vimána mahábhárata" class="imgnotext" /></p>
<p>Kering a weben több olyan írás, miszerint a Mahábhárata egy ötezer évvel ezelőtti atomháborúról regél. A <a href="http://www.karpatinfo.net/cikk/nettech/atomrobbantas-otezer-eve-ezzel-hogyan-szamol-el-tudomany" target="_blank">karpatinfo.net</a> cikke szerint »Az indiai Mahábhárata eposzban találunk vagy ötven sort, amelyben az ismeretlen szerzők egy rettenetes fegyvert emlegetnek. Amit annak ura és kezelője egy vimana nevezetű repülőgépről engedett el, és amely magába foglalta “a Világegyetem teljes hatalmát”, vagyis erejét. A szerkezet felrobbantásakor “ezer nap fénye” villant fel, elvakítva mindenkit. Ez alighanem a gombafelhőre utal. Az ismeretlen fegyver “acélos dörrenést” okozott, gigászi halálhírnökként viselkedett, amely “hamuvá tette” az “ellenség egész fajtáját”. A vers szerint a csatában részt vevők teste a felismerhetetlenségig elégett.«</p>
<p>A téma nagyon érdekes, ezért egy kis kutatást végeztem. A <a href="http://www.hinduhumanrights.info/the-bhagavad-gita-oppenheimer-and-nuclear-weapons/" target="_blank">Hindu Human Rights cikke</a> arról ír, hogy egy tanuló megkérdezte Oppenheimert, “az atombomba atyját”, hogy az Alamogordo-i (hivatalosan első) tesztrobbantás volt-e az első felrobbantott atombomba, és erre ő azt válaszolta, hogy “igen, a modern időkben”. Utalnak itt meghatározatlan személyek gyanújára, miszerint a tudós itt egy a Mahábháratában szereplő Brahmāstra nevű fegyverre célzott.</p>
<p>Tény, hogy a Oppenheimer tanult szanszkritül, és valóban idézett is nem a Mahábháratából, hanem a Bhagavad-gítából: “Én lettem a halál, világok pusztítója.” Az anekdota szerint. Merthogy valójában ilyen szöveg nincs a Bhagavad-gítában, de ezt most tegyük félre.</p>
<h2>Nézzük meg, mit találunk a Mahábháratában!</h2>
<p>Jobb híján az angol nyelvűben. Vegyük sorra, milyen jellegzetes szavakat kell keresnünk: ezer, hamu, fegyver, acélos, Brahmāstra, vimána.</p>
<p>De miért csak az angol nyelvűben?</p>
<p>Valóban ajánlott lenne az eredeti nyelven elemezni a szövegeket, de jómagam angolul tudok, szanszkrítül nem (persze lehet találni valakit, aki viszont tud szanszkrítül). Viszont a keresett elemek olyan közlésbeli sajátosságok, amelyeknek még egy a fordítás által torzított szövegben is meg kell nyilvánulniuk valamilyen távoli, csak logikailag felfedezhető közléshasonlóságként. Nem olyan nagyok a szemantikai különbségek az eredeti és a fordítás között, és én a legfontosabb közlésbeli sajátosságokra kerestem rá. Nem lehet úgy fordítani egy szöveget (pláne nem tenné egy hithű buddhista), hogy teljesen kivesszen belőle a történet: egyszerűen nem módosulhat a fordítás által az egy atomvillanásra utaló leírás annyira, hogy valami teljesen hétköznapi kardforgató szemantikává alakuljon a másik nyelven.</p>
<p>Mint kiderült, a cikk előző verziójában egy bár autentikus fordítású, de rövidített verzióból dolgoztam, aminek a szerkesztője ugyan nyilván nem hagyta volna ki a leglátványosabb részt – egy isteni fegyver általi pusztítást – (hacsak nem egy beépített ügynök a Nemzetközi Gita-Szövetségben, akinek az a feladata, hogy elfedjen valamilyen kényes részleteket ősi szövegekben) mégsem tekinthető valódi kutatásnak, ehelyett a teljes, <a href="http://www.holybooks.com/wp-content/uploads/MahabharataOfVyasa-EnglishTranslationByKMGanguli.pdf" target="_blank">Ganguli-féle fordítás</a>t kell alapul venni.</p>
<p><em>¿Qué tapas hay? </em>volt kedves<em> </em>elvégezni rajta<em> </em>ugyanazt<em> </em>a találati elemzést, amit magam is (a sajátom eredményét töröltem):</p>
<ol>
<li>"thousand": 2079 találat </li>
<li>"thousand suns": 12 találat, mind irreleváns</li>
<li>"Vimana": 1 találat, egy helynév "Neither in the region of the Nagas, nor in Swarga, nor in Vimana, nor in Tripishtapa is residence so happy as in Rasatala!" (5. könyv CII. szakasz)</li>
<li>"steel": 38 találat (mind irreleváns)</li>
<li>"thunder": 643 (incl. thunderbolt)</li>
<li>"Brahmastra": 16</li>
<li>"burnt": 216</li>
<li>"weapon": 2699</li>
<li>"ashes": karakterlánc (ashes, washes lashes) 199</li>
<li>"reduced to ashes" (porrá égett): 21, ebből két lábjegyzet, de mind irreleváns</li>
</ol>
<p>Ennek nyomán azonban azt feltételeztem, hogy a <em>Brahmastra</em> nevű fegyver szövegkörnyezete fog árulkodni, hiszen ahol leírják a fegyver használatát, ott nyilván megemlítik a fegyver nevét is, ergo a fegyver nevénél megtalálható lesz egy leírás is, ha van. Az igazán érdekes részlet pedig a következő, itt ugyanis megtaláljuk a fegyver eléggé részletes műszaki leírását:</p>
<blockquote>
<p>With proper mantras, Arjuna then fixed the brahmastra on his string, and shrouding all the points of the compass with arrows, Partha struck Karna (with many) arrows. Then Karna, with a number of whetted shafts endued with great energy, cut off the string of Arjuna’s bow. Similarly he cut off the second string, and then the third, and then the fourth, and then the fifth. The sixth also was cut off by Vrisha, and then the seventh, then the eighth, then the ninth, then the tenth, and then at last the eleventh. Capable of shooting hundreds upon hundreds of arrows, Karna knew not that Partha had a hundred strings to his bow. Tying another string to his bow and shooting many arrows, the son of Pandu covered Karna with shafts that resembled snakes of blazing mouths.</p>
</blockquote>
<p><span>Az idézett részletet követően még a sárba ragadt kerékkel vacakolnak. Tehát ez a leírás lényegében azt mondja el, hogy a <em>Brahmastra</em> nevű fegyver sok nyilat lő ki. Egyértelműen leírják, hogy huzalokat vágnak el, és azt is, hogy ez egy tüzes fegyver. Igaz, hogy közben mantráznak, de hát ettől függetlenül a fegyvert fizikailag kezelik, a mantrázás csak vallásos romantika. Lényegében tehát ez egy tüzes nyílvető, ami egyszerre sok nyilat lő ki (ami persze hogy porrá éget mindent, amit felgyújtanak vele).</span></p>
<h3>Van még egy fegyver</h3>
<p>Úgy hívják: Sakti. A Sakti szintén egy égi fegyverként van aposztrofálva, úgyhogy szükséges a Sakti előfordulásainak és azok szövegkörnyezetének az elemzése is.</p>
<p>A <em>Sakti</em> 12-szer fordul elő a teljes, Ganguli-féle fordításban. A szövegkörnyezeti elemzés a következőeket tárja fel:</p>
<ol>
<li>A <em>Sakti</em>t hajítják vagy lövik; "hurled".</li>
<li>A <em>Sakti</em> egy lövedék; "missile weapon". (Természetesen itt nem a modern "missile"-ra kell asszociálni, Ganguli a 19. században élt, 1896-ban halt meg.)</li>
<li>A szöveg egyértelműen fogalmaz: a <em>Sakti</em> egyetlen <em>személy</em> meggyilkolására alkalmas. Akire rádobják.</li>
<li>Hát voltaméppen mivel a <em>Sakti</em> sem lehet egy tömegpusztító fegyver, nincs különösebben értelme továbbhaladni a szövegkörnyezetek értelmezésében, mert megkaptuk a választ, de azért megtettem: A <em>Sakti</em> levágta Mahisha fejét, amikor kilőtték rá.</li>
<li><em>Sakti</em> egyben egy istennő is, egyazon felsorolásban említik Ganésával, Suryával, Sivával és Vishnuval.</li>
</ol>
<h2>Akkor miért "égi fegyver" (celestial weapon)?</h2>
<p><span>A kor embereinek a percepciója nagyon elnagyolt volt. Ahogyan egy szarvasmarha-bika meghágja a motort, mert a kormányának látványa a motor egészének hosszúkás tömegéével együtt elegendő ahhoz, hogy tehénnek lássa (a saját percepciójában az egy tehén), ugyanígy egy iskolázottság hiányában korlátolt percepciójú korabeli ember csak a mantrázást (kántálást) értette, a fegyvert fel sem fogta, a fegyver kezelésének mozdulatait szintén nem fogta fel (nem része a percepciójának, nem alakul tudatos észleletté az elméjében), így mivel a ma emberétől eltérően még csak távoli fogalmi szinten sem létezett a számára az elvont működésű gépezet vagy a tudományos, műszaki, mérnöki gondolkodásmód fogalma, ezért számára a <em>Brahmastra</em> és a <em>Sakti</em> valamilyen mantrázással elővarázsolt jelenség, kivéve persze a szerző számára, ő nyilván műveltebb volt a kor átlagemberénél.</span></p>
<p><span>Ezt az elmeműködést az iskolarendszer változtatta meg a történelemben, igaz, a ma emberében is jelen van, vannak előnyei és vannak hátrányai (inkább az utóbbi), de erről majd máskor, mindenesetre emiatt működik a vallásos romantika az ősi vallási szövegek által megörökített emberek számára, ahogyan működik a bűvésztrükkről elterelő kézmozdulat is a ma embere számára. (A különbség csak annyi, hogy mi <em>tudjuk</em> a bűvésztrükkről, hogy szemfényvesztés.)</span></p>
<h3><span>Lehet, hogy az összes indiai istenség valójában különös, találékony korabeli fegyverek, amelyeket a korabeliek nem értettek, és mint mindent, amit nem értettek, istenségnek tekintettek?</span></h3>
<p>És itt ki is fogytunk a nyomokból. Gondolhatjuk persze, hogy mivel az anekdota szerint Oppenheimer a Bhagavad-gítából idézett, talán valaki valamikor összekavarta a forrásmegnevezéseket, és így tévesen terjedt el a mahábháratás verzió, ám a Bhagavad-gítában semmilyen használható előfordulásra nem lelni. Van benne néhány <i>weapon</i> (fegyver), de semmi különös szövegkörnyezet. A <em>Brahmastra</em> és a <em>Sakti</em>, a két különös fegyver neve egyáltalán nem szerepel a könyvben. Az <i>ashes</i> (hamu) egyetlen előfordulással bír, és valamilyen üzemanyag vagy tágabb értelemben vett "gyúlékony anyag" elégetése kapcsán említik.</p>
<h2>Az Oppenheimer-idézet eredetije</h2>
<p>Érdekes, hogy az eredeti idézet (“én lettem a halál, világok pusztítója”) valójában pontatlan, vagyis igazából Oppenheimer <em>nem idézett</em> a <a href="http://www.dlshq.org/download/bgita.pdf" target="_blank">Bhagavad-gítából</a>, csak stilisztikailag, gondolatiságában, drámaiságában merített belőle. Az idézetet a 11. fejezet 32. verséhez kötik, ám a pontos szöveg ott a következő (legalábbis angolul, de Sri Swami Sivananda fordításában, akitől nyilván megbízható fordítást kaptak az angolok): <i>I am the mighty world-destroying Time, now engaged in destroying the worlds.</i>”, tehát “<em>Én vagyok a mindenható, világpusztító Idő, elkötelezett a világok elpusztításában.</em>” Ennek a végét szebben is fordíthatnánk magyarra úgy, hogy “világok (el)pusztítója”, ami már össze is cseng Oppenheimer verziójával, de így a “világpusztító” jelzőt ismételnénk meg más megfogalmazásban. Mindenesetre ez a mondat lényegében egy az időről és a korokról szóló igazán szép, költői és drámai gondolat, de semmi köze tömegpusztító fegyverekhez.</p>
<h2>Konklúzió</h2>
<h3>Az ötezer éves atomrobbanásról szóló írások teljesen alaptalanok.</h3>
<p>Ha nyilván szándékolatlanul is, de alkalmasak az olvasók megtévesztésére. </p>
<p class="kepfelirat">Fenti kép: hinduhumanrights.info</p>
<h2><em>Ha tetszett az írás, iratkozz fel a <a href="http://www.facebook.com/H.L.Braden" target="_blank">Facebook-oldalamra</a>, és kapcsold be az Értesítést a bejegyzésekre is, hogy értesülhess a további blogbejegyzéseimről, könyvmegjelenésről! Visszamenőlegesen is érdemes lapozgatnod a blogon, vannak érdekes témák.</em></h2>
<div class="fb-page hidden-xs hidden-sm hidden-md fb_iframe_widget" data-href="https://www.facebook.com/h.l.braden/" data-tabs="timeline" data-width="500" data-height="500" data-small-header="false" data-adapt-container-width="true" data-hide-cover="false" data-show-facepile="true" fb-xfbml-state="rendered" fb-iframe-plugin-query="adapt_container_width=true&app_id=966242223397117&container_width=535&height=500&hide_cover=false&href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Fh.l.braden%2F&locale=hu_HU&sdk=joey&show_facepile=true&small_header=false&tabs=timeline&width=500"><span style="vertical-align: bottom; width: 500px; height: 500px;"><iframe name="f2e79e902" width="500px" height="500px" frameborder="0" allowtransparency="true" allowfullscreen="true" scrolling="no" title="fb:page Facebook Social Plugin" src="https://www.facebook.com/v2.6/plugins/page.php?adapt_container_width=true&app_id=966242223397117&channel=http%3A%2F%2Fstaticxx.facebook.com%2Fconnect%2Fxd_arbiter.php%3Fversion%3D42%23cb%3Df3c6629598%26domain%3Dwww.ammara.hu%26origin%3Dhttp%253A%252F%252Fwww.ammara.hu%252Ff399376a08%26relation%3Dparent.parent&container_width=535&height=500&hide_cover=false&href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Fh.l.braden%2F&locale=hu_HU&sdk=joey&show_facepile=true&small_header=false&tabs=timeline&width=500" class="" style="border: none; visibility: visible; width: 500px; height: 500px;"></iframe></span></div>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Freditio.blog.hu%2F2016%2F07%2F24%2Fatomrobbantas_otezer_evvel_ezelott%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Freditio.blog.hu%2F2016%2F07%2F24%2Fatomrobbantas_otezer_evvel_ezelott%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Freditio.blog.hu%2F2016%2F07%2F24%2Fatomrobbantas_otezer_evvel_ezelott%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Tényleg ősi atomfegyverről ír a Mahábhárata?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://reditio.blog.hu/2016/07/24/atomrobbantas_otezer_evvel_ezelott#comments"><img class="item_ctp" src="https://reditio.blog.hu/rss/image/post/id/8910316" border="0" /></a><br /></p>
régészet
atombomba
vimána
istenek
földönkívüliek
oppenheimer
0
2017-02-22 20:12:00
Reditio
https://reditio.blog.hu
https://m.blog.hu/re/reditio/image/hhr-oppen.jpg
https://reditio.blog.hu/2016/07/05/miert_nem_talaljuk_sehol_istent
Miért nem találjuk sehol Istent?
2016-07-05T14:52:03+02:00
2016-07-05T14:52:03+02:00
Howard L. Braden
https://blog.hu/user/848063
<p><img src="https://m.blog.hu/re/reditio/image/unnamed.jpg" alt="unnamed.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="100%" /></p>
<p>Ingoványos terep ez, tudom, és sokan úgy gondolják, egy teremtő isten nem gondolható el és nem vizsgálható tudományosan, empirikusan, ám ez pusztán csak azért van, mert még senkinek sem sikerült vizsgálnia, valamint mert erőteljes érzelmi reakciók társulnak a hittel kapcsolatos percepciónkhoz és – mivel a hit az alapvető jellegéből adódóan mostohán viszonyul a racionalizáláshoz – így különösen a hit megingatásának veszélyével kecsegtető megközelítésekhez kapcsolódnak érzelmi reakciók az elmében, amikor önmeghatározásunk alapul a hitünkön. Az önmeghatározásunkat ért támadásként megélt hatások különösen rémisztőek egy nem kellően pallérozott elme számára, hiszen olyanok, mint egy kis halál.</p>
<p>Azonban önmagában a tény, hogy még senkinek sem sikerült empirikusan megközelítenie Istent, hanem az csupán egy a hit általi belső élmény keretében tapasztalható meg – mondja ugyebár a teológia –, még nem zárja ki, hogy a dolog egyszer lehetségessé válhat. Ez pusztán egy nagyon régóta tartó potenciálisan időleges állapot, ahogyan az is nagyon régóta tartott, de mégiscsak időleges volt, hogy nem lehetünk képesek a repülésre vagy épp a Holdra lépni.</p>
<p>Ezzel kapcsolatban tervezek egy meglepit (már éppen 15 éve tervezem, így stílszerűen mondhatnám azt is: legyen hitetek), ám addig is maradjunk ezen ismeretelméleti-filozófiai gondolatkörön belül. Ugyanis a fenti megállapítás felvet egy nagy problémát, egy nagy kérdést.</p>
<h2>Non est deus ex machina</h2>
<p>A tudomány már évtizedek óta nagyon komolyan figyeli, elemzi, vizsgálja a világegyetemet a szubatomi szinttől a makroszkopikuson át egészen a kozmoszig. Árgus tekintetünket az univerzum minden elgondolható, érzékelhető, vizsgálható pontjára vetjük, mégsem találunk sehol egy Istennek tulajdonítható hatást. Mindig minden jelenség magyarázható egy az univerzum fölött álló, tehát a törvényeinek nem alárendelt entitás befolyása nélkül, ezért egyszerűen sehol sincs szükség arra, hogy feltételezzük egy rejtett tényezőnek matematikával nem megragadható jelenlétét, meg nem jósolható hatását. A mikrobiológiában ugyan találunk olyan biológiai, biofizikai megoldásokat, amelyeket nehéz evolucionista módon (tehát a természetes kiválasztódással és véletlen mutációkkal) megmagyarázni, hanem a kreacionisták szemében inkább egy mérnöki tervezés eredményének tűnnek, azonban egyrészt az egy dolog, hogy mi nehéz és mi nem, másrészt az evolúciót sem pusztán mutációk mozdítják előre, van még pl. ún. horizontális géntranszfer is.</p>
<p>Visszatérve tehát a nyilvánvaló isteni beavatkozás hiányára. Például soha egyszer sem térült el meteor, hanem jött és becsapódott. Nem állt meg ledobott bomba a levegőben, nem állt le visszaszámláló 1 másodpercnél, nem állt meg kilőtt golyó az áldozat előtt, vagy térült el váratlanul. Ha megmagyarázhatatlan, csodaszerű jelenséget találunk is, pl. könnyező szobrokat, azokra ugyan nincs egyértelmű magyarázat (legfeljebb csalásgyanú, ami árulkodhat egy a leleményünket meghaladó trükkről is), viszont ezek komolytalan, operettszintű megnyilvánulások lennének egy hatalmas, mindenható, és pszichológiai tekintetben emberalkatú tudat részéről.</p>
<p>És ez még nem minden, hiszen az univerzumban szétnézve sem találunk sehol olyan megmagyarázhatatlan jelenségeket, amelyek egy lokális teremtési folyamat árulkodó jelei lehetnének. Találunk éppen formálódó bolygórendszereket, de ebben sincs semmi különös, csak az, amire a kozmológia számít. Viszont csillagok robbannak fel, feketelyukak híznak, és <a href="http://index.hu/tudomany/2015/11/27/eloszor_lattak_csillagot_elnyelo_fekete_lyukat/" target="_blank">elnyelnek bolygórendszereket</a>, ahol is ugyebár mondhatni elég nagy lehet a népsűrűség. Az Univerzum tehát egy igen embertelen és veszélyes hely, amelyben a Föld bolygó még egy biztonságos kis szigetnek számít, ezért is van rajta élet.</p>
<p>Egy feltételezett Isten tehát láthatóan egyáltalán nem törődik az eseményekkel olyan, emberi értelemben, amilyenben mi egy antropomorf Istenhez irgalmat, etikát, esetleg valamilyen értelemben vett szenvedélyt társítunk. Nem érdekli, hogy mit teszünk egymással. Minden szempontból, minden megfigyelés alapján úgy fest, hogy Isten vagy nem létezik, vagy valamiért 100%-os hatékonysággal képes és akar is úgy viselkedni, mintha nem létezne.</p>
<p>Ha ezen a górcsövön keresztül szemléljük Istent, arra kell jutnunk, hogy nem létezik. Viszont ezzel van egy kis probléma.</p>
<p>A filozófiai irányzatok a különböző ellentmondások különböző feloldásából vagy a jelenségek eltérő megközelítéséből sarjadtak ki, lényegében a filozófiai úton megragadott valóság eltérő formában és mértékben hiányos percepcióján alapulnak. (A percepció a valóság leképeződése az elmében, annak észlelése és valóságképpé-alakulása.) A megfigyelések a deizmus felfogásának feleltethetőek meg a legjobban, amely szerint Isten kezdetben megteremtette a világegyetemet (vagy mindössze elindította a létrejöttét a kiindulási paraméterek létrehozásával), de azóta nem avatkozott be az univerzum fejlődésébe. Ebben az esetben tehát az univerzum minden további elvi toldozgatás nélkül létrejöhetett olyannak, amilyennek látjuk: “Isten-nélkülinek”. Csak annyi probléma merül fel ebben az esetben, hogy így akkor tényleg nem lehetünk képesek megfigyelni a Teremtőt, mivel az időben és térben az univerzumon kívül létezik, teljesen érzékelhetetlen, így vizsgálhatatlan is, ha pedig vizsgálhatatlan, úgy megérthetetlen, kivéve gyermeke, az univerzum vizsgálatával, ami hát vagy eredményre vezet, vagy nem, de mindenképpen közvetett megfigyelést jelent.</p>
<p>Vagy nem.</p>
<p>Ugyanis a filozófia már régóta képes volt megragadni a teremtő tényező létét az univerzumból visszavezethető originális ok képében. Arisztotelész úgy vélekedett, hogy miután minden dolognak, eseménynek (a dolgok valójában fizikai eseménysorozatok) oka van, így minden ok egy korábbi, elsődlegesebb okra vezethető vissza, mely folyamat során csökken az okok száma, ez a konvergencia pedig végül egyetlen ős-okban állapodik meg, Arisztotelész pedig ebben vélte felfedezni az isteni minőséget, hiszen ez az ős-ok definíció szerint <em>okozott</em>, tehát <em>teremtett</em> mindent.</p>
<p>De ez még csak filozófia. Éppen ezért érdekes, hogy ugyanez az egyszerű logika felfedezhető az ősrobbanás-elméletben is, mert a táguló univerzum megfigyeléséből egyszerűen a mozgás időbeli visszapörgetésével szükségszerűen egyetlen kiindulópontot lehet levezetni. Ebből adódott az ősrobbanás elmélete, hiszen ez a kiindulópont első ránézésre bizonyára robbant egyet. Ezt az elméletet állította fel Georges Lemaître belga katolikus pap, fizikus, egyetemi tanár, aki a Teremtés pillanatát és bizonyítékát látta az ősrobbanás eseményében.</p>
<p>Ugorjunk egy nagyot: Stephen Hawking egy másik elméleti fizikus és matematikus, Roger Penrose feketelyuk-elméletében a feketelyukat leíró Penrose-tétel alapján egy inverz feketelyukat vezetett le, amely nem elnyel mindent, hanem árasztja magából a téridőt és az anyagot; az ősrobbanás pillanatában.</p>
<h3>Tehát megteremti az Univerzumot.</h3>
<p>Ám semmiből nem jöhet létre valami. A semmi nem jellemezhető matematikával sem, legfeljebb egy 0 értékű állandó, amelyet sehogy sem tudunk más értékkel felruházni; minden, amit a képletünk hozzáad (mivel szorozni ugye hiába szoroznánk, a semmi minden szorzata semmi marad), az nem változtat a zérus értéken, csak a végeredményen, de akkor a hozzáadott érték fogja képezni a "valamit". A semmi viszont nem létezik.<br />Létezni egyedül csak valami létezhet, esetünkben pedig ez egy ős-valami, melyből minden valami (később az Univerzum) létrejött.</p>
<p>Ha felfedezzük az ekvivalenciát az arisztotelészi ős-ok fogalma és az ősrobbanás-elmélet mögötti ős-valami fogalma között, arra kell jutnunk, hogy ez az ős-valami, ami matematikailag szintén egy pontszingularitásként írható le, maga a Teremtő. Az, hogy semmiből létrejöhessen valami, egy romantikus elképzelés, mert a nem-létező nem tud létezővé válni. A nem-lét a lét hiánya.</p>
<p>Ha ezt elfogadjuk, akkor mindjárt ismerős terepre tévedünk (legalábbis matematikailag); ennek az ős-valaminek kellett önmagát egy valamilyen még el nem gondolt módon másolgatva létrehoznia azt a még nem elgondolt, nem érzékelt, nem vizsgált alapot, melyet egyrészt önmagában is tekinthetünk már egy ősrobbanásnak (hiszen ez úgymond “valamik robbanásszerű szaporodása”), másrészt amely képezheti a későbbi univerzum rajztábláját. Márpedig ez a másolódás a matematikában már ismerős lehet: ez a bifurkáció.</p>
<p>Ha ezt a gondolatmenetet követjük, akkor az alábbi következtetésekre jutunk:<br />1. Minden olyan “valami”, ami az ős-valami másolódásaként jött létre, virtuális. Hiszen egyrészt az ősvalami nem lehet más, csak egy pontszingularitás, melynek egyetlen jellemzője, hogy létezik, másrészt ha a másolatok nem lennének virtuálisak, akkor nem lehetne megkülönböztetni őket az eredetüktől, az eredeti elemtől. Gyakorlatilag minden további pontszingularitás eme teremtő ős-szingularitás létezésén alapul, virtuálisan ő maga.<br />2. Minden, ami ezen virtuális elemekből épül fel (ejtsd: az Univerzum), valójában az ős-valamiből áll, ahogyan a kaleidoszkóp teljes képe is az eredeti, ám sokszorosan tükröződött képből áll – virtuálisan.</p>
<p>Na de hogyan is kezdődik a János evangéliuma?</p>
<blockquote>
<p>“Kezdetben vala az Íge, és az Íge vala az Istennél, és Isten vala az Íge. Minden ő általa lett és nála nélkül semmi sem lett, a mi lett.”</p>
<p>Helyettesítsük be: Kezdetben volt az “ős-valami” vagy ős-pontszingularitás, és Isten azonos az <span>ős-szingularitással</span>. Minden az <span>ős-szingularitás</span> által lett, és az <span>ős-szingularitás</span> nélkül semmi sem lett, ami lett.</p>
</blockquote>
<p>Na most itt azzal a megdöbbentő egyezéssel szembesülünk, amire 800 évig biztosan nem számított az Egyház, pedig ugye nem is lett volna mi miatt aggódnia: mégpedig hogy Isten fogalma tudományosan könnyedén megközelíthető.</p>
<p>Bár tény, hogy ebből még nem derül ki, hogy ez az ős-valami intelligens-e, az viszont igen, hogy mindig mindenhol jelen van, mindent áthat. Az is lehet, hogy nem intelligens, és a Teremtés egy matematikai törvényszerűségként indult meg. Tény, hogy ennek ős-szingularitásnak, ami pusztán csak egy pont, bajosan lehet a kognitív folyamatokhoz szükséges belső, nem számítástechnikai értelemben vett informatikája. Lehetséges, hogy a bifurkációt követő hatalmas rendszer, maga az Univerzum hozta meg neki ezt az informatikát. Vagy nem. Persze az intelligenciakutató erre némi döbbent elgondolkozás utána rávágná, hogy de, mivel ha az egységek intelligensek (pl. mi emberek, de tudata, valamilyen szintű intelligencia az állatoknál, sőt a <a href="https://www.youtube.com/watch?v=fStmk7e9lJo" target="_blank">növénynél</a> is kimutatható), tehát ha az egységek intelligensek, és ha az egységek egymással kölcsönhatásban, kommunikációban állnak, akkor az egységek konnektív és kollektív összessége is intelligens.</p>
<p>Nem szeretném túlbonyolítani, de ha már itt tartunk, a történeti hűség megköveteli, hogy megemlítsem: ennek képlete szerint az eredő intelligencia exponenciálisan növekszik. (Ha úgy tetszik, nincsen intelligenciamegmaradás. Két 100-as IQ-jú ember közös intelligenciája képes meghaladni a 200-at.)</p>
<h2>Jó, de miért nem találjuk Isten jelenlétének a nyomát az Univerzumban?</h2>
<p>1. Azért, mert eszerint mindenhol őt (“őt”) látjuk. Nem látunk mást, mert lehetetlen mást látni. Az Univerzum Isten kaleidoszkópja (pontosabban fraktálja).<br />2. Mert nem avatkozik be. Vagy azért, mert csak szemlélődik, és így önmagát figyeli a saját univerzumnyi tükörszobájában, vagy azért, mert valóban csak egy matematikai ős-tényező.</p>
<p>Ez elég rémisztő lehet egy hívő számára, kb. mint a kisgyermek számára, amikor elárulják neki, hogy nincs Mikulás. Vagyis hát van is, meg nincs is. Az viszont biztos, hogy egy ilyen módon végbement teremtés képes létrehozni egy pontosan ugyanilyennek megfigyelhető Univerzumot, tehát valójában a megfigyeléseink nem cáfolják ezt.</p>
<p>Ugyanakkor azonban ezzel a végeredménnyel van mindjárt két probléma is.</p>
<p>Az egyik probléma, hogy épp az imént “hangzott el”, hogy intelligens egységek egymással kommunikációban álló összessége is intelligens. Ergo az a gondolat, hogy az önmagát másoló (bifurkáló), önmagából kaleidoszkóp-univerzumot létrehozó ősok/ősvalami/ős-szingularitás legalábbis az általa önmaga köré felépített fraktállal mint informatikával nem intelligens, meglehetősen gyenge lábakon áll. Egyszerűen nem felel meg az objektív tapasztalatnak, miszerint mekkora eredő IQ-t képvisel egy agytröszt vagy brainstorming, ahol is éppen az intelligenciahatványozódás jelenségét mérhetjük.</p>
<p>A másik probléma pedig az, hogy a fenti 2. pont, miszerint nem avatkozik be, hiányos. Oké, hogy a második pont tőlem származik, de akkor is hiányos, és dramaturgiailag itt van az ideje annak, hogy erre rámutassak. Lehetséges ugyanis, hogy beavatkozik, csak ezt nem ismerjük fel. Mondjuk nem ott keressük a beavatkozást, ahol beavatkozik. És a helyzet az, hogy valóban van egy ilyen beavatkozási pont, ami empirikusan felismerhető és megfigyelhető.</p>
<p>Jobbat mondok: Nem egy ilyen beavatkozási pont van.</p>
<p>Milliárd.</p>
<p>Milliárd az n-ediken.</p>
<p>Mindennap laboratóriumok vizsgálják és egyetemeken tanítják, a jelenség tehát egyenesen kiszúrja a szemünket, nyilván ezért nem tűnik fel. Olyan sok van belőle, annyira általános, hogy (szó szerint) az életünk része, azért nem látjuk, csak matematikával ismerhető fel.</p>
<p>De ezt a felfedezést meghagyom egy majdani publikációba, már csak azért is, mert van egy tudományos jóslata, mely kísérletileg látványosan ellenőrizhető. Nem is kerül sokba, két-háromszázezer forintból összehozható, szóval ezt azért előbb ajánlott elvégezni. (Ha beszállnál, szólj.)</p>
<p>Mégis, érdemes áttekintőleg összevetni a fentieket a filozófiai irányzatokkal. Eszerint a fenti elgondolás a panteizmussal cseng össze, mellyel szemben a dualizmus elválasztja Istent a világtól, míg a deizmus a kezdeti teremtést, majd a teljes hátrahúzódást, kivonulást vallja. Egy ilyenformán panteisztikus Teremtő esetében nincs is értelme a beavatkozás vagy visszahúzódás fogalmának, ezek egyszerűen értelmezhetetlenek; amennyiben a Teremtő az univerzumot önmaga virtuális alkotóelemi felhasználásával, a kozmológiai univerzum kezdeti preferenciáinak megalkotásával alkotta, így úgy van jelen mindenhol és mindenben – akárcsak Yoda elmondása szerint az Erő –, hogy közben csak szemlélődik.</p>
<p>Akárhogy is, ezzel sikerült tudományosan megközelítünk a Teremtőt és a Teremtést. Ha elsüthetek egy faviccet: ez azért megér egy misét. Bár az is igaz, hogy ebben az esetben a Teremtő olyannyira elvont és hatalmas jelenség, hogy a vele kapcsolatos Homo Sapiens-i hitünk teljesen irreleváns a számára. Ami nem jelent mást, mint hogy a mienk a felelősség és a mienk a küldetés, hogy az ő etalonja és képzelt útmutatásai nélkül váljunk nívós lényekké, épp úgy, ahogyan a kamaszé a felelősség és a küldetés, hogy jó emberré váljon, amennyiben a szülője teljes szabadságot ad neki.</p>
<h2>Az etikai aspektus</h2>
<p>Végezetül az emberi aspektust kell megemlítenem (bár találóbb a “gyermeki” jelző). Dívik az a gondolkodásmód, hogy ha nincs Isten és nincsenek következmények (leszámítva a jogi következményeket), akkor ugyan miért is kellene erkölcsösnek, etikusnak lennem.</p>
<p>Szükség van egy vallástalan, univerzális és kikezdhetetlen etikai rendszerre, amellyel megtörténhet a valódi felnőttéválás. Erkölcsöt a törvények és a közmegegyezés nyújtanak, de egyrészt ezek országonként, kultúránként és koronként változnak, ergo nem lehetnek univerzálisak, másrészt nem minden etikus, ami erkölcsös. </p>
<p>Létezik azonban egy olyan, filozófiai etika, mondhatni <a href="http://www.ammara.hu/" target="_blank">kozmikus etika</a>, ami olyannyira egyszerűen épül fel, hogy szó szerint a szeretet modellezésének is tekinthető, ezáltal a jövőben ha valóban bekövetkezik a robotok térnyerése, és ha a mesterséges intelligenciájuk képes lesz etikai szemszögből is megfigyelni és megítélni az emberiség egészét, úgy ez az etikai rendszer kiküszöböli Asimov robotika-törvényeinek hiányosságait. De ez csak egy mellékhatása, az igazi előnye az, hogy vallás nélkül objektíve is lehetséges etikusnak maradni. Ez azonban egy másik történet.</p>
<h2><em>Ha kíváncsi vagy arra a bizonyos meglepire, iratkozz fel a <a href="http://www.facebook.com/H.L.Braden" target="_blank">Facebook-oldalamra</a>, kapcsold be az Értesítést a bejegyzésekre is, hogy értesülhess a további blogbejegyzéseimről, könyvmegjelenésről! Visszamenőlegesen is böngészgethetsz, vannak érdekes témák.</em></h2>
<div class="fb-page hidden-xs hidden-sm hidden-md fb_iframe_widget" data-href="https://www.facebook.com/h.l.braden/" data-tabs="timeline" data-width="500" data-height="500" data-small-header="false" data-adapt-container-width="true" data-hide-cover="false" data-show-facepile="true" fb-xfbml-state="rendered" fb-iframe-plugin-query="adapt_container_width=true&app_id=966242223397117&container_width=535&height=500&hide_cover=false&href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Fh.l.braden%2F&locale=hu_HU&sdk=joey&show_facepile=true&small_header=false&tabs=timeline&width=500"><span style="vertical-align: bottom; width: 500px; height: 500px;"><iframe name="f2e79e902" width="500px" height="500px" frameborder="0" allowtransparency="true" allowfullscreen="true" scrolling="no" title="fb:page Facebook Social Plugin" src="https://www.facebook.com/v2.6/plugins/page.php?adapt_container_width=true&app_id=966242223397117&channel=http%3A%2F%2Fstaticxx.facebook.com%2Fconnect%2Fxd_arbiter.php%3Fversion%3D42%23cb%3Df3c6629598%26domain%3Dwww.ammara.hu%26origin%3Dhttp%253A%252F%252Fwww.ammara.hu%252Ff399376a08%26relation%3Dparent.parent&container_width=535&height=500&hide_cover=false&href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Fh.l.braden%2F&locale=hu_HU&sdk=joey&show_facepile=true&small_header=false&tabs=timeline&width=500" class="" style="border: none; visibility: visible; width: 500px; height: 500px;"></iframe></span></div>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Freditio.blog.hu%2F2016%2F07%2F05%2Fmiert_nem_talaljuk_sehol_istent%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Freditio.blog.hu%2F2016%2F07%2F05%2Fmiert_nem_talaljuk_sehol_istent%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Freditio.blog.hu%2F2016%2F07%2F05%2Fmiert_nem_talaljuk_sehol_istent%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Miért nem találjuk sehol Istent?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://reditio.blog.hu/2016/07/05/miert_nem_talaljuk_sehol_istent#comments"><img class="item_ctp" src="https://reditio.blog.hu/rss/image/post/id/8866352" border="0" /></a><br /></p>
evolúció
isten
filozófia
hit
vallások
teológia
teremtő
kozmológia
1
2016-07-05 20:24:19
Reditio
https://reditio.blog.hu
https://m.blog.hu/re/reditio/image/unnamed.jpg
https://reditio.blog.hu/2016/06/21/a_lapos_fold_legendaja_a_21_szazad_elejen
A lapos Föld legendája a 21. század elején
2016-06-21T15:13:00+02:00
2016-06-21T15:13:00+02:00
Howard L. Braden
https://blog.hu/user/848063
<h2>De tényleg, honnan tudhatjuk, hogy gömbölyű?</h2>
<p>A világon, de érdekes módon különösen az USA-ban többezer olyan ember él, aki szerint a Föld lapos. Ezek bizony gazdaságilag életképes, jólszituált állampolgárok, akik meg vannak győződve arról, hogy a NASA vagy egy amögött álló háttérszervezet az egész világot megtévesztésben tartja. Szerintük minden, amit csillagászati és földrajzi alapismeretként tanítanak nekünk a Föld bolygóról, ennek az összeesküvésnek a része, így torzítják a lakosság percepcióját – az én tippem szerint – abból a célból, hogy azt higgyük, a világűr nagy és jellegzetes, és ezért kutatható is, a kutatásért pedig pénz kérhető. De lehet, hogy vannak más magyarázatok is.</p>
<p>Szerintük a bolygók nem is léteznek, csak pontok valamilyen globális plazmaburkon, amit a tudósok a Föld köré gerjesztenek, hogy rá képeket vetíthessenek nekünk. A Nemzetközi Űrállomás nem létezik, az onnan sugárzott élőadás csak egy számítógépes animáció. A transzatlanti repülőgépjáratok látszólag görbe, valójában viszont egyenes útvonala csak megtévesztés. </p>
<p><img src="https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/1/13/Orlando-Ferguson-flat-earth-map_edit.jpg" alt="lapos Föld" with="100%" /><br />Kép: Wikipedia</p>
<p>Több kapcsolódó Facebook-csoportból is kirúgtak az utóbbi hetekben, de az már kiderült a számomra, hogy senki sem hajlandó közülük Skype-olni velem naplementekor. Sőt, a megkérdezettek közül senkinek sem volt Skype-ja, mert az veszélyes. Nincs távcsövük, soha nem is néztek bele egybe, és soha nem repültek át időzónákat, valamint képtelenek a matematikai gondolkodásra, ez pedig elősegíti, hogy akik mégis átrepültek időzónákat, úgy racionalizálják a tapasztalataikat, hogy az ő korlátolt percepciójukban egy működőképes magyarázat jön létre.</p>
<p>Viszont: képesek voltak megvásárolni jófajta teleobjektíveket, és olyan videókat készítenek vagy mutogatnak, amelyen bizony nem tűnik el a távolodó hajó az óceánon a horizont mögött, és lám, ez itt a bizonyíték. Természetesen az emögött húzódó fizika és matematika meghaladja az ismeretszintjüket, ugyanakkor valamilyen különös módon önmaguk tévedhetetlenségében nemhogy hisznek, de még jogszerűnek is tartják azt. Tehát jogosan van igazuk.</p>
<p>Ez a személyiségfejlődési jelenség összefüggésbe hozható azzal a hittel és filozófiai vakvágánnyal, miszerint a személyes vélemények személyes igazságokat képeznek, és e személyes igazságok egyenlően és egyszerre érvényesek. Úgymint „ez az én igazságom, az meg a tied, és minkettő egyszerre igaz“. </p>
<p>A már nem számolom, hányadik megfigyelés pedig az volt, hogy a lapos Föld hívőinek nincs semmijük a tarsolyukban, csak mémek, feliratos képek. Amikor rákérdeztem, hogy de pontosan hogyan működik akkor a világ, milyen az a Föld bolygó, vagyis fogalmazzunk precízen: Föld-lap, amelyen állva pontosan olyan megfigyeléseket tehetünk, mint amilyeneket egy golyó-Földön állva tapasztalnánk, tehát amiket tapasztalunk, nos tehát ekkor a válasz: járj utána, gondolkozz, kutass.</p>
<h2>Na de milyen is a lapos Föld modellje?</h2>
<p>A világmodelljük szerint a Föld egy lapos korong, az Antarktisz abban a formában, ahogy ismerjük, nem létezik, hanem a korong szélén egy nagy fal található. A Nap pedig körbe-körbe jár néhányezer kilométer magasan e korong felett. Hogy mi tartja ott a helyén, és hogy mihez is szinkronizáljuk a parabola-antennát, rejtély. Többezer évvel vannak visszamaradva a felfogásban.</p>
<p><img src="http://3.bp.blogspot.com/-kIEaxYPJwjU/VaeQWtbALOI/AAAAAAAAYgc/jb6NFvtDnKs/s1600/Flat%2BEarth%2BHypothesis.jpg" alt="lapos Föld modell" width="100%" />Kép: Humansarefree.com</p>
<p>A jó hír ezzel kapcsolatban, hogy ez a néhányezres létszám az emberiség hétmilliárdos lélekszámához mérve elenyésző, gyakorlatilag statisztikaihibafaktor-mértékű. A dolog érdekessége pedig ismeretelméleti szempontból nézve az, hogy a felületes, de saját tévedhetetlenségében feltétel nélkül hívő szemlélő, amilyenek ezek az emberek is, tényleg elbizonytalanodhat a Föld gömbölydedségét illetően. A helyzeten az, hogy a Hold mindig ugyanazt az oldalát fordítja felénk, csak ront.</p>
<p>Érdekes belegondolni, hogy vajon hova jutott volna az emberiség, ha a Hold másképp viselkedne… Már eleve fel sem merült volna bennünk a lapos Föld elképzelése, hiszen természeti jelenségként a Holdat sokkal nyilvánvalóbb szinten láttuk volna gömbnek! (Mert persze már a fogyásának és a hízásának folyamata is egy gömbalakra utal, azonban az elforduló felszínének változásai ennél sokkal látványosabban mutatnák ezt.)</p>
<h2>Nézzük tehát, hogy honnan is tudhatjuk, hogy a Föld gömbölyű!</h2>
<ol>
<li>Ha nem egyeztetünk más megfigyelőkkel, csak egymagunkban üldögélünk és szemlélődünk, akkor abból tudhatjuk ezt, hogy a lapos Föld fölött keringő (csillagászati léptékben apró) Nap még az éjszaka közepén is kb. 10-15-20 fokos szögben látszódna a horizont fölött; pl. ha Mexikóban delel, mi kb. 15 fokon látnánk. Soha nem menne le a látóhatár mögé, ezért nem lenne órákon át tartó éjjeli sötétség, csak órákon át tartó naplemente. A sarkkörön túl szemlélődve nyilván összezavarhatna minket a fél évig tartó nappalok és éjszakák jelensége, de mindenhonnan máshonnan már egyértelmű eredményt hoz a megfigyelés.<br /><br /><img src="https://m.blog.hu/re/reditio/image/flat-earth-2.jpg" alt="flat-earth-2.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /><br />A tény, hogy a holdfogyatkozások mindig éjjel következnek be, és hogy a rávetődő árnyék mindig korong alakú, nem pedig ellipszis, szintén árulkodik, de némi elvonatkoztatási, modellezési készséget igényel.</li>
<li>Ha képesek vagyunk akár csak postai úton egyeztetni másokkal, akkor már a csillagok, csillagképek felkeltéje és lementéje, ezek időpontjai is árulkodnak, mert az eltérések egyértelműen mutatják, hogy a Föld egyes pontjain más és más irányba néz a horizont. Egy gömb kirajzolásához ugyan nagyon sok megfigyelővel kell egyeztetni, de ez így legalább már egy valamilyen krumpliformát vet fel, nem pedig korongot.</li>
<li>A Periscope alkalmazással vagy a videós Skype-olás során megtekinthető lokális naplementéket már csak azért említem, hogy mégse hagyjuk ki a sorból.</li>
</ol>
<h2>Hogy mindez mire mutat rá?</h2>
<p>Arra, hogy mit okoz az iskolázottság hiánya, vagy legalábbis a tanulmányi hatékonyság hiánya kölcsönhatásba lépve az olyan new-age filozófiákkal, amelyek egy az önmaga tévedhetetlenségébe vetett hitre épülő öntelt személyiséget fejlesztenek ki. Ha a jelenség mögött álló létszám jelentősen növekedne, azonnal az emberi civilizáció hanyatlásával találnánk szembe magunkat, hiszen egy olyan embertömeg, mely ma még csak képtelen az ésszerű gondolkodásra, holnap már olyan gazságokra is képes lehet, mint amilyen a középkori inkvizíció volt, vagy épp napjainkban az iszlám tökéletességébe és tökéletes hitelességébe, relevanciájába vetett hiten alapuló fanatizmus.</p>
<blockquote>
<p>A téma aktualitása miatt és a politikai korrektség okán azért fontos megjegyeznem, hogy a Biblia is tartalmaz néhány hitetlenellenes mondatot, Isten megöli a hitetlent és hasonlók, úgyhogy a muszlim fanatizmus felemlegetése nem az iszlám ellen beszél, csak az emberi hülyeség ellen. Egyszerűen a keresztényekre jóval kevésbé jellemző a fanatizmus. Nem volt ez mindig így, a mai iszlám kulturterület pusztán történelmi fáziskésésben van, igaz, a vallás és a politika helyi összefonódása pont nem segít ennek a lemaradásnak a behozatalában. De ez nem tartozik szorosan a tárgyhoz. </p>
</blockquote>
<p>Végsősoron a jelenség tökéletesen megmutatja az edukáció erejét és jelentőségét, és felértékelődik a szkepticizmus (különösen az önszkepticizmus) és a módszeres megismerés gondolkodásmódja. Az emberiséget a nevelés és az edukáció tartja meg a civilizáció fokán, és kizárólag a civilizációs forma jelentheti a jövőjének kulcsát is, miközben a civilizáció árnyoldalainak eredetét és okát sem magában a civilizációs létben kell keresnünk, hanem abban a tényben, hogy az emberiség jelenlegi edukációja, tehát a gyereknevelési és módszeres ismeretátadási hatékonysága nem százszázalékos. Hanem hiányos, tökéletlen, fejlesztésre szorul. Ebből mindjárt pontosan előrelátható, hogy milyen veszélyek leselkednek egy olyan társadalomra, mely hanyagolni kezdi az oktatás ügyét. Végletes esete ennek a veszélynek egy globális kataklizma okozta globális társadalmi összeomlás következménye, melynek hatására gyakorlatilag 2-3 generáció alatt visszazuhanna az emberiség a kőkorszakba, de nem csupán eszközhasználati szinten, de felfogási, megismerési, kulturális szinten is. Jól illusztrálja ezt pl. az Éli könyve című film.</p>
<p>Mindez pedig annak az elvont és cikornyás megfogalmazása volt, hogy: tanulj, fiam. Talán úgy véljük, hogy a csillagászati, földrajzi ismeretek feleslegesek, ám lám, mi születik abból, ha kihagyjuk őket és más haszontalannak tűnő ismeretet a tanulmányainkból.</p>
<p>A témához ismeretelméleti szempontból szorosan kapcsolódik a virtuális vagy szimulált világ elméleti lehetősége, melyet Elon Musk vetett fel ismét. Erről <a href="http://reditio.blog.hu/2016/06/07/harom_biztos_jel_hogy_elon_musk_teved" target="_blank">ez a korábbi cikk</a> szól. Ha érdekel még a Föld alakja és hogy hogyan lehet egyszerűen meggyőződni róla, <a href="http://reditio.blog.hu/2016/08/03/lapos_fold_hogyan_gyozodjunk_meg_a_fold_alakjarol">olvasd el az új/későbbi cikkemet</a>!</p>
<p><em>Ha tetszett a cikk, iratkozz fel a <a href="http://www.facebook.com/H.L.Braden" target="_blank">Facebook-oldalamra</a>!</em></p>
<div class="fb-page hidden-xs hidden-sm hidden-md fb_iframe_widget" data-href="https://www.facebook.com/h.l.braden/" data-tabs="timeline" data-width="500" data-height="500" data-small-header="false" data-adapt-container-width="true" data-hide-cover="false" data-show-facepile="true" fb-xfbml-state="rendered" fb-iframe-plugin-query="adapt_container_width=true&app_id=966242223397117&container_width=535&height=500&hide_cover=false&href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Fh.l.braden%2F&locale=hu_HU&sdk=joey&show_facepile=true&small_header=false&tabs=timeline&width=500"><span style="vertical-align: bottom; width: 500px; height: 500px;"><iframe name="f2e79e902" width="500px" height="500px" frameborder="0" allowtransparency="true" allowfullscreen="true" scrolling="no" title="fb:page Facebook Social Plugin" src="https://www.facebook.com/v2.6/plugins/page.php?adapt_container_width=true&app_id=966242223397117&channel=http%3A%2F%2Fstaticxx.facebook.com%2Fconnect%2Fxd_arbiter.php%3Fversion%3D42%23cb%3Df3c6629598%26domain%3Dwww.ammara.hu%26origin%3Dhttp%253A%252F%252Fwww.ammara.hu%252Ff399376a08%26relation%3Dparent.parent&container_width=535&height=500&hide_cover=false&href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Fh.l.braden%2F&locale=hu_HU&sdk=joey&show_facepile=true&small_header=false&tabs=timeline&width=500" class="" style="border: none; visibility: visible; width: 500px; height: 500px;"></iframe></span></div>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Freditio.blog.hu%2F2016%2F06%2F21%2Fa_lapos_fold_legendaja_a_21_szazad_elejen%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Freditio.blog.hu%2F2016%2F06%2F21%2Fa_lapos_fold_legendaja_a_21_szazad_elejen%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Freditio.blog.hu%2F2016%2F06%2F21%2Fa_lapos_fold_legendaja_a_21_szazad_elejen%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A lapos Föld legendája a 21. század elején"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://reditio.blog.hu/2016/06/21/a_lapos_fold_legendaja_a_21_szazad_elejen#comments"><img class="item_ctp" src="https://reditio.blog.hu/rss/image/post/id/8826858" border="0" /></a><br /></p>
oktatás
gyereknevelés
csillagászat
filozófia
oktatásügy
edukáció
ismeretelmélet
lapos_Föld
0
2016-08-03 06:07:19
Reditio
https://reditio.blog.hu
https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/1/13/Orlando-Ferguson-flat-earth-map_edit.jpg
https://reditio.blog.hu/2016/06/17/miert_nem_epitheto_meg_az_urlift
Miért nem építhető meg az űrlift?
2016-06-17T02:39:14+02:00
2016-06-17T02:39:14+02:00
Howard L. Braden
https://blog.hu/user/848063
<p><img src="https://m.blog.hu/re/reditio/image/1024px-nasa_space_elev.jpg" alt="Űrlift" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p>Illusztráció: Wikipedia / NASA</p>
<h2>És mi legyen helyette? </h2>
<p>Először is, mi is az az űrlift? Ha nem újdonság, <a href="#zsakutca">ugord át</a> a kifejtést! Nagyon leegyszerűsítve: egy 35 786 km magas lift, egy nagyon-nagyon (nagyon, nagyon, brutálisan) erős kábel, amelyet körülölelve siklik rajta egy vivőszerkezet; maga a jármű. A "kábel" épp olyan hosszú, hogy a Föld forgásának köszönhetően a centrifugális erő kint tartja a helyén, lényegében kifeszíti. Persze valójában nem tartja kint, mindenféle torzítóhatások hatnának rá, de a scifibe illő elképzelés szerint ezeket a hatásokat (pl. a Coriolis erő, légköri turbulenciák, a Föld, a Hold és a Nap gravitációs viszonyai), tehát ezeket a hatásokat ideális esetben kiküszöbölnék valamilyen még ismeretlen technikai megoldással.</p>
<p>Az előnye az lenne, hogy nem kellene rakétákkal felszállítani az űrbe az anyagokat, hanem csak elektromos meghajtással fel kell húzni őket a lifttel, és ott fent aztán pályára állítani. Az ötlet még 1895-ből származik Konsztantyin Ciolkovszkij orosz tudóstól, majd (egyik példaképem) Arthur C. Clarke tette népszerűvé <em>Az éden szökőkútjai</em> című regényében.</p>
<p>Az ötletet olyannyira komolyan veszik, hogy a kanadai Thoth Technologies nevű cég le is szabadalmaztatott egy kivitelt. A legnagyobb kihívást az elég nagy szakítószilárdságú kábel létrehozása jelenti, ám egy <a href="http://index.hu/tech/2016/06/14/egyetlen_atom_miatt_bukik_az_urlift_otlete/" target="_blank">friss cikk</a> szerint a nagy esélyes, a szén nanocsövek bár elméletben nagyon erősek, az abból készült kábel egyetlen atomnyi sérülés esetén is szakad. De most tételezzük fel, hogy megalkotjuk azt az anyagot, ami képes kibírni ezt a húzóerőt! </p>
<h3><a name="zsakutca"></a>Még akkor is zsákutca, ha nem zsákutca.</h3>
<p>Előszöris az ISS, a Nemzetközi Űrállomás kb. 28 ezer kilométer per órával száguld 400 kilométeres magasságban. Az űrlift által ebbe a magasságba kiszállított bármilyen eszköz azonban csak 1700 kilométer per órával haladna, ami elenyésző a 28 ezerhez képest, így lényegében bármi, amit az űrlifttel alacsony, orbitális pályára szeretnénk állítani, az visszazuhan a felszínre. Csak az nem zuhanna vissza, amit a lift tetejére viszünk fel, de ekkor is csupán csak a geostacionárius pályára állításhoz kap elegendő sebességet.</p>
<p>Másodszor: Még ekkor sem kap elegendő sebességet. A szállítmány a fizika törvényeinek megfelelően folyamatosan nyugat felé hajlítaná el a liftet, amit egyre nagyobb energiabefektetéssel, tehát egyre nagyobb üzemanyag-ráfordítással kellene ellensúlyozni, és ekkor ugyanott vagyunk, ahol a part szakad: mégsem nyújt teljes megoldást a lift. Minél magasabb pályára szeretnénk felvinni a rakományt, annál alkalmatlanabbá válik az űrlift erre a célra, sőt, egy ponton valószínűleg elszakadna, akkora erővel tolná nyugat felé a rakomány vagy csak maga a liftjármű, nevezzük így.</p>
<p>Aztán: milyen akadályok jelentkeznek az építése közben?</p>
<ol>
<li>Az egyik probléma az, hogy ez a rendszer csak készen működik, mert amíg a kábelt nem feszíti ki a geostacionárius pályán lévő vége (mondjuk a fogadóállomás), az egész építmény összeroskad. Eredetileg itt egy felülről lefelé történő építkezés szerepelt, de egy kedves hozzászóló olyan érdemi információval szolgált (lásd lent), ami miatt frissítésre szorul ez a pont. Mérnökök ugyanis azzal az ötlettel álltak elő, hogy az egész liftet a geoctacionárius pálya mentén "vízszintesen" építenék meg, és csak a végén forgatnák be. A dolog elvben valóban működőképes. </li>
<li>Azonban ahhoz, hogy megépítsük az űrliftet, előbb fel kell szállítani a millió tonnányi építőanyagot. És mivel? Hát azzal, aminek a kiváltására az űrlift épülne: rakétával. Egyetlen kilogram feljuttatása többezer dollárba kerül. Na de ha az egész kábelszerkezet monduk 10 millió tonna (de én inkább milliárdos nagyságrendűre saccolnám), akkor 10 tonnányi darabokban felszállítva (ez nagyjából egy reális rakományméret), és havonta egy rakétát küldve <strong>83 ezer évig tartana</strong> <strong>az építkezés</strong>. Lényegében az egész cikk tartalmazhatná csupán ezt a néhány mondatot, a többi már marginális.</li>
<li>De csak a játék kedvéért, tételezzük fel, hogy megépítjük, csak összeütjük a bokánkat háromszor, és kész van.
<p>Hogyan tartjuk karban egy meghibásodott, megsérült szakaszánál? Szakaszokra nem bonthatjuk, mert az olyan, mint a gyenge láncszem. Emlékezőanyagnak kell lennie a kábel anyagának, viszont bárhol sérül is meg a kábel (és tegyük fel, hogy nem annyira, hogy szakadjon), ott egy bármilyen műveletet végző csapat járműve vagy egy automata javítóegység a kábel mellett haladva egyszerűen nem megy olyan gyorsan, hogy pozícióban maradhasson. Hiszen ahogy jövünk befelé a kábel mentén, úgy nő a szögsebességünk és a súlyunk, tehát egy scifibe illő szuperhajtómű nélkül képtelenség pozícióban maradni, viszont ha már van ilyen hajtóművünk, semmi értelme az űrliftnek, mert ez a hajtómű szükségszerűen kiváltja azt.</p>
</li>
</ol>
<h3>Az űrlift megépítéséhez tehát olyan hajtómű-technológia kifejlesztésére van szükség, amelynek megalkotásával okafogyottá válik az űrlift megépítése.</h3>
<h2>Hogy mi lenne ez a technológia?</h2>
<p>Egy olyan hajtóműre van szükség, ami elektromos energiával működik, és az is kell, hogy az közel korlátlanul álljon rendelkezésre. Egy ilyen hajtómű lényegében a scifi-ből ismert impulzushajtómű, ám mivel korlátlan energiaforrást tartalmaz, meggyűlhet a baja az energiamegmaradás törvényével.</p>
<p>A cikknek ez a része szintén frissítésre szorult, mert időközben jutott el hozzám egy friss <a href="http://index.hu/tudomany/2016/06/17/megis_eljuthatunk_a_marsra_70_nap_alatt/" target="_blank">Index-cikk</a>, mely szerint a NASA eredményes laboratóriumi teszteket hajt végre egy elektromágneses hajtóművel, ami lényegében egy impulzushajtómű, mivel nem hagyja el érzékelhető hajtóműsugár. Ez önmagában is okoz némi kalamajkát, mert fizikai törvényt sért, mégis működik, bár ha nem tévednek az elméleti számítások, nyugodtan nevezhetjük <strong>fotonhajtómű</strong>nek is, mivel egy elmélet szerint egymást kioltó fotonpárokat generál, melyek azonban a kioltás előtt még egyfajta inverz napvitorlaként tolják előre a hajtóművet. Az erejéről nincs adat, csak annyi, hogy akár 70 nap alatt elérhető vele a Mars, amihez ha nem tekintjük ezt a hajtóművet a földfelszínről való kilövés eszközének, tehát nem váltja ki a rakétákat, ami hát túl nagy áttörést jelentene, úgyhogy nem tűnik életszerűnek, nos tehát a Mars 70 nap alatti eléréséhez nagyon kis tolóerő is elegendő. Az elektromágneses hajtómű legnagyobb előnye a teljes mértékben elektromos meghajtás, miáltal nem kell üzemanyagot is szállítani, és a szállított üzemanyagot az üzemanyag-szállítmány szállítására is méretezni.</p>
<p>De ami még ennél is izgalmasabb, és talán még jövőbemutatóbb is, az az, hogy ez a technológia, ha a lehetőségeit a tudománytörténet jövőjébe extrapoláljuk, egy energiafegyver alapja, hiszen fényt bocsát ki. Elvben egy fejlesztés elérheti, hogy a fotonok csak később oltsák ki egymást, ami egy kellően erős kimeneti sugarat egy adott hatósugarú fénynyalábbá alakít. Ráadásul ugyanígy alkalmas lehet aszteroidák eltérítésére is. Na de ez már tiszta scifi.</p>
<p>Merítsünk inspirációt a tudományos fantasztikumból, hiszen a scifi gyakran a tudomány előfutára, mert a gondolkodási folyamatot nem kötik gúzsba a mindenkori tudományos korlátok, így ha egy alkotónál az intuíció és a tudományos szakismeret megfelelő egyensúlyba kerül, az eredmény működőképes, jövőbemutató koncepció is lehet, mint amilyen ugyebár a Star Trekben megjelenő kommunikátor is volt!</p>
<p>Itt ajánlanám figyelmetekbe a már angolul is megjelent inspirációs kalandregényemet, melynek címe: Ammara. Az Ammara jelentős tech-tartalommal rendelkezik, de egyébként az olvasói vélemények alapján kortól és nemtől függetlenül mindenki számára élvezetes olvasmány. Ha egy jó olvasnivalóra vágysz, az ammara.hu oldalon ingyenesen letölthető a könyv első fele.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/re/reditio/image/arrows-down.gif" alt="arrows-down.gif" class="imgnotext" width="100%" /></p>
<div class="iframebox"><iframe src="http://www.ammara.hu" width="100%" height="100%"></iframe>
<div style="clear: both;"></div>
</div>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Freditio.blog.hu%2F2016%2F06%2F17%2Fmiert_nem_epitheto_meg_az_urlift%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Freditio.blog.hu%2F2016%2F06%2F17%2Fmiert_nem_epitheto_meg_az_urlift%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Freditio.blog.hu%2F2016%2F06%2F17%2Fmiert_nem_epitheto_meg_az_urlift%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Miért nem építhető meg az űrlift?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://reditio.blog.hu/2016/06/17/miert_nem_epitheto_meg_az_urlift#comments"><img class="item_ctp" src="https://reditio.blog.hu/rss/image/post/id/8809646" border="0" /></a><br /></p>
űrkutatás
tudomány
csillagászat
nasa
űrhajózás
űrlift
elektromágneses_hajtómű
0
2016-07-05 20:25:06
Reditio
https://reditio.blog.hu
https://m.blog.hu/re/reditio/image/1024px-nasa_space_elev.jpg
https://reditio.blog.hu/2016/06/08/hogyan_nezzen_szembe_az_emberiseg_a_robotok_ternyeresevel
Hogyan nézzen szembe az emberiség a robotok térnyerésével?
2016-06-08T19:45:04+02:00
2016-06-08T19:45:04+02:00
Howard L. Braden
https://blog.hu/user/848063
<p><img src="https://www.rit.edu/kgcoe/electrical/sites/rit.edu.kgcoe.electrical/files/styles/resource_image/public/multi-agent-bio-robotics.jpg?itok=Ofr1BN_R" width="100%" /></p>
<h2>Fenyegető jövő: komoly válságot okozhatnak a robotok</h2>
<p>– szól az <a href="http://www.origo.hu/tudomany/20160530-robotok-munkanelkuliseg-automatizalt-gyartas-mesterseges-intelligencia-szocialis-valsag.html" target="_blank">Origo cikkének</a> címe, az érdekfeszítő cikk részletesen körülírja a robotok hihetetlenül gyors fejlődésének és térnyerésének perspektíváit. A jövő társadalma akár a saját technológiájának csapdájába is kerülhet.</p>
<p>…amennyiben annyira korlátolt, hogy nem adaptálja magát az új környezethez.</p>
<p>Az ipari forradalom során bár a gépek megszüntettek munkaköröket (pl. lámpagyújtogató, ébresztő, telefonközpontos), létrehoztak újakat, és így "csupán" egy köztes időszakban okoztak kellemetlenséget egy-egy generáció tagjainak, akik már nem tudtak az új munkakörökbe átképződni. De ezt nem lehet a végtelenségig folytatni. A jövőben…</p>
<h3>…előbb-utóbb, idővel, évszázadok múltán a robotok el fognak venni minden munkát, minden kenyérkereseti lehetőséget.</h3>
<p>És tegyük az Origo cikke mellé a <a href="http://hvg.hu/gazdasag/20160531_nepessegfogyas_nepesseg_demografia_2050" target="_blank">HVG cikkét</a> is: </p>
<blockquote>
<p>A globális várható élettartam 77,1 évre nőhet a jelenlegi 70 évről. Ezzel párhuzamosan az, aki a 60. életévét megéli, nagy valószínűséggel a 80. életévét is betöltheti majd.</p>
</blockquote>
<p>Tehát ráadásul egyre hosszabb ideig kell nélkülöznünk majd a munkát (valamilyen statisztikával, eloszlással, penetrációval a jövő népességében).</p>
<h2>De hogyan reagáljunk erre?</h2>
<h3>Pusztítsuk el a robotokat?</h3>
<p>Ugyan már! </p>
<p>Nemhogy az első lehetséges válasz korlátolt, de még a kérdésfeltétel is elhibázott! (Jó, hogy…; tőlem származik.) A kulcskérdés nem ez, hanem hogy:</p>
<h1>Hogyan működteti magát egy olyan, fejlett civilizáció, melyet robotok szolgálnak ki?</h1>
<p>Mintha azt kérdeznénk: Hogyan adaptálódik a hal a szárazföldi léthez: hát<strong> lábat és tüdőt növeszt</strong>!</p>
<p>Amikor az eszközkészítő emberiség átlépi az autonóm eszközök térnyerésének korszakhatárát – ez volna a robotok térnyerése –, többé nem definiálhatja magát a munka által. Mert a robotokkal – ha a folyamatot a jövőbe extrapoláljuk – valami nagyon különleges dolgot alkot meg.</p>
<h1>Az emberiség a robotok teljeskörű felhasználásával megalkotja a Mennyország-gépet.</h1>
<p>Mert milyen is a mennyország? Nem olyan nehéz elképzelni, pusztán egy filozófiai gondolkodási folyamat keretében csak meg kell fosztanunk az életünket minden olyan tényezőtől, ami az anyagi lét következménye:</p>
<ul>
<li>nincs halál</li>
<li>nincs betegség</li>
<li>nincs nehézség</li>
<li>nincs szükség</li>
<li>ezért nincs áldozat.</li>
</ul>
<p>Egy robotok-szolgálta civilizációban ezekből mi érvényes az életmódra? Elsősorban az, hogy nincs szükség.</p>
<p><strong>Márpedig minden munkakör, az egész piacgazdaságunk, az egész kapitalizmus nem más, mint szükségek kielégítése (piac), és az ebben tanúsított hatékonyságunk nyilvántartása (pénz). Na de mi munkánk lehet egy olyan világban, ahol minden szükséget robotok is kielégíthetnek?</strong></p>
<p>Megismétlem a korábbi kérdést:</p>
<h1>Hogyan működteti magát egy olyan, fejlett civilizáció, melyet robotok szolgálnak ki?</h1>
<p>Előszöris fenn kell tartania a mennyországgépét, tehát a mennyországszerű létet biztosító infrastruktúráját, különben megszűnik ilyen fejlettségű civilizációnak lenni. Ez pedig tudományos, mérnöki tevékenység.</p>
<p>Azonban ennek nagy részét szintén képesek (lehetnek, lesznek) robotok elvégezni, a lakosság túlnyomó többségének tehát akkor még mindig nincs semmi munkája. Akkor mit csinál? Lógatja a lábát? Azt nem teheti (kivéve amennyire mi lógatjuk a lábunkat évente jó esetben néhány hetet, ki a Maldív-szigeteken, ki a járdaszigeteken).</p>
<p>A probléma és egyben a probléma nyitja is, mint mindig, most is a percepcióban rejlik. Nem szokás megérteni Marxnak a "lét határozza meg a tudatot"-gondolatát, pedig itt egy alapvető pszichológiai jelenségről van szó, ugyanarról, amit évtizedekkel később Dr. Philip Zimbardo vagy Stanley Milgram is kutatott: <strong>neurális szinten az agy is, pszichológiai keretben az elme is, tehát így a személyiség a léthez, a napi gyakorlathoz idomul</strong>. Így alakul ki a pszichopátiás agyi elváltozás a szeretetlen vagy álszent szociális közegben, és így alakul ki egy felelőtlen, korlátolt, kicsapongó, erkölcstelen személyiség egy olyan életkörnyezetben, ahol nincs szükség áldozathozatalra, mert az elme nem szembesül nehézségekkel.</p>
<p>Ez egy súlyos veszélyforrás, amire ha reagál a civilizáció, az ember, beléphet a legendás "Arany-korba", míg ha nem reagál, hanyatlásnak indul, és így végül az egész technológiai fejlődés csupán egy felhabzódási hullámhegyként vonul be a történelembe, majd átível egy idiokratikus, lezüllött társadalmi szakaszba, melyben kezdheti újra a fejlődést, újrapróbálkozhat egy új felvilágosodással és egy új ipari forradalommal, már amennyiben saját korlátoltságaként jeleként nem tekinti ismét a tudományt eretnekségnek, és amennyiben a klímaváltozás hagy neki erre időt. A pakliban akár a kihalás is benne lehet, aminek egyetlen reális megoldása épp a technológiai fejlődésben rejlik, hiszen csak technológiai eszközrendszer lehet képes visszafordítani a globális felmelegedést ma még nem létező technológiai megoldásokkal.</p>
<h1>A megoldás a percepcióban rejlik</h1>
<p>A percepció nem más, mint a valóság leképeződése az elmében. Ez egy rendkívül tág ismeretelméleti fogalom, annyira tág, mint amennyire általános érvényű a folyamat; hiszen emberben is, állatban is, minden pillanatban <strong>percepcióképződés</strong> zajlik, ez a percepcióképződés pedig sok tekintetben általános, sok tekintetben egyedi, ahogy most az e sorok olvasatán az olvasóban képződő percepciónak is vannak általános jegyei és az olvasó egyedi preferenciáinak tükrében létrejövő egyedi jellegzetességei is.</p>
<p>Itt ez a bika, mely meg akarja hágni a motort:</p>
<p style="text-align: center;"><iframe width="600" height="485" src="https://www.youtube.com/embed/jM-ceIfZpvs" frameborder="0" allowfullscreen=""></iframe></p>
<p>A bika percepciójában az a motor egy tehén. A mi emberi percepciónkban az egy motorkerékpár. A mérnök percepciójában az a motor egy gyártási folyamat. A 170-es, 190-es IQ-jú ember percepciójában az nem egy motor, hanem alkatrészek rendszere, fémötvözetek szerkezete, csavarok, szegecsek, csapágyak, tengelyek, fogaskerek, dugattyúmozgás, fényvisszaverődés, fényelnyelés, hajszálrepedések, különböző áteresztési, áttetszőségi mintázatok és profilok a különböző elektromágneses tartományokban, a fémek és más anyagok atomjainak eredete a másod- vagy harmadgenerációs csillagok életciklusán át.</p>
<p>Az önmagunkkal kapcsolatos percepciónk az önmeghatározásunk egyben. A ma emberének önmeghatározása az, ami a robotok térnyerésével elavul és önveszélyessé válik. Ma az ember a szükségek kielégítésében, a munkában határozza meg önmagát. A munka szabaddá tesz – szól a mondás, és azért tesz szabaddá, mert célt ad, a cél pedig önmeghatározást alapoz meg, hiszen a célhoz, a cél eléréséért tett erőfeszítésekhez öndefiníciót lehet társítani, azokra alapozni azt. A munka azért tesz szabaddá, mert már nem köt gúzsba a kérdés: ki vagyok én, hanem már van egy saját válaszod rá.</p>
<h4>De hogyan határozza meg önmagát az az ember, akinek nincs semmi munkája, mert mindent robotok végeznek el helyette? (Gondolatban túllépve a bevezető-időszakon, amikor még azért van választék, csak egyre kevesebb.) És ha már nincs megüresedett pozíció ennek a robotikus infrastruktúrának a fenntartásában, akkor hogyan határozza meg önmagát?</h4>
<ol>
<li>Tanul.</li>
<li>Még többet tanul.</li>
<li>Megismer.</li>
<li>Még többet megismer.</li>
<li>Lényegében kutatja, felhalmozza és átadja az ismereteket, mindent, mi tudható, mindent, mi felismerhető.</li>
<li>Konszolidál, tehát jobbá tesz. Minduntalan jobbá tesz.</li>
<li>Mindezek által tehát abban definiálja önmagát, abban teljesedik ki, hogy keresi a kérdéseket a létet és a létkörnyezetet (a szoros közelségű vagy elérhetetlen távolságú világegyetemet) illetően, és keresi a válaszokat e kérdésekre, összességében pedig gyarapítja a civilizáció tudásbázisát.</li>
</ol>
<p>Ez annyira idegen lehet egyesek számára, mint a lámpagyújtogató számára a festészet, pedig ebben a pillanatban jómagam is pontosan ezt teszem, sőt pontosan ilyen körülmények közepette teszem.</p>
<p><em>Egészen addig, amíg az emberiség nem áll készen erre a változásra, a robotika térnyerése egy valódi veszélyforrás, különösebb hezitálás nélkül is nyugodtan a kihalást okozó potenciális veszélyforrások közé sorolhatjuk. Ellenkező esetben azonban a robotika a jövőnk és a túlélésünk kulcsa.</em> Megfelelő neveléssel és edukációval (bár ez csak a magyar nyelvben két külön fogalom) ez kivitelezhető, ahogy ma is mindössze kellő neveléssel és edukációval tesszük a gyermekeinket fejlettebbé egy ősembernél.</p>
<p>Hogy mindehhez milyen filozófiai, pszichológiai (és egyébként kozmológiai és matematikai) hátteret kell felhasználni? A kirakósdarabok mondhatni az utcán hevernek. Néhányat már beépítettem az <a href="http://www.ammara.hu" target="_blank">Ammara</a> című inspirációs kalandregényembe, ajánlom figyelmedbe, éppen most előrendelési akció indul!</p>
<p><em>Ha tetszett a cikk, iratkozz fel a <a href="http://www.facebook.com/H.L.Braden" target="_blank">Facebook-oldalamra</a>!</em></p>
<div class="fb-page hidden-xs hidden-sm hidden-md fb_iframe_widget" data-href="https://www.facebook.com/h.l.braden/" data-tabs="timeline" data-width="500" data-height="500" data-small-header="false" data-adapt-container-width="true" data-hide-cover="false" data-show-facepile="true" fb-xfbml-state="rendered" fb-iframe-plugin-query="adapt_container_width=true&app_id=966242223397117&container_width=535&height=500&hide_cover=false&href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Fh.l.braden%2F&locale=hu_HU&sdk=joey&show_facepile=true&small_header=false&tabs=timeline&width=500"><span style="vertical-align: bottom; width: 500px; height: 500px;"><iframe name="f2e79e902" width="500px" height="500px" frameborder="0" allowtransparency="true" allowfullscreen="true" scrolling="no" title="fb:page Facebook Social Plugin" src="https://www.facebook.com/v2.6/plugins/page.php?adapt_container_width=true&app_id=966242223397117&channel=http%3A%2F%2Fstaticxx.facebook.com%2Fconnect%2Fxd_arbiter.php%3Fversion%3D42%23cb%3Df3c6629598%26domain%3Dwww.ammara.hu%26origin%3Dhttp%253A%252F%252Fwww.ammara.hu%252Ff399376a08%26relation%3Dparent.parent&container_width=535&height=500&hide_cover=false&href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Fh.l.braden%2F&locale=hu_HU&sdk=joey&show_facepile=true&small_header=false&tabs=timeline&width=500" class="" style="border: none; visibility: visible; width: 500px; height: 500px;"></iframe></span></div>
<div class="iframebox" style="display: none;"><iframe src="http://www.ammara.hu" width="100%" height="100%"></iframe>
<div style="clear: both;"></div>
</div>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Freditio.blog.hu%2F2016%2F06%2F08%2Fhogyan_nezzen_szembe_az_emberiseg_a_robotok_ternyeresevel%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Freditio.blog.hu%2F2016%2F06%2F08%2Fhogyan_nezzen_szembe_az_emberiseg_a_robotok_ternyeresevel%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Freditio.blog.hu%2F2016%2F06%2F08%2Fhogyan_nezzen_szembe_az_emberiseg_a_robotok_ternyeresevel%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Hogyan nézzen szembe az emberiség a robotok térnyerésével?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://reditio.blog.hu/2016/06/08/hogyan_nezzen_szembe_az_emberiseg_a_robotok_ternyeresevel#comments"><img class="item_ctp" src="https://reditio.blog.hu/rss/image/post/id/8765862" border="0" /></a><br /></p>
jövő
robotika
társadalom
fejlődés
pszichológia
robotok
ismeretelmélet
1
2016-07-05 20:23:25
Reditio
https://reditio.blog.hu
https://www.rit.edu/kgcoe/electrical/sites/rit.edu.kgcoe.electrical/files/styles/resource_image/public/multi-agent-bio-robotics.jpg?itok=Ofr1BN_R
https://reditio.blog.hu/2016/06/07/harom_biztos_jel_hogy_elon_musk_teved
Három biztos jel, hogy Elon Musk téved
2016-06-07T18:31:01+02:00
2016-06-07T18:31:01+02:00
Howard L. Braden
https://blog.hu/user/848063
<p>Elon Musk, a Tesla, a SpaceX, a Paypal atyja szerint 10 jel is utal arra, hogy <a href="http://felfedes.hu/2016/06/04/a-tesla-milliardos-alapitoja-szerint-szimulalt-vilagban-elunk-10-jel-ami-arra-utalhat-hogy-igaza-van/" target="_blank">szimulált világban élünk</a>. A részletek a hivatkozás mögött található cikkben vannak összeszedve, de a cáfolat előtt külön kiemelném az egyik gondolatot:</p>
<blockquote>
<p>Ha nem nyitjuk ki a szekrény ajtaját, akkor is benne vannak a ruhák? Mi van, ha addig a pillanatig nem is létezik benne semmi, míg ki nem nyitjuk?</p>
</blockquote>
<h3>De igen, létezik.</h3>
<p>Ez pontosan ugyanaz a kérdés, mint hogy létezik-e a Nap, ha nem nézünk rá, létezik-e a Galaxis vagy a 13 milliárd fényévre található kvazár, ha nem észleljük, létezett-e, amíg nem figyelte meg valaki. Igen, mert van gravitációja, van fénye. Ahhoz, hogy legyen gravitációja, fénye, <em>léteztetni kell</em> még egy szimulált világban is, máskülönben előbb-utóbb rájövünk, hogy csak egy festmény a világprojekciónk belső felszínén.</p>
<h2>Mi kell ahhoz, hogy szimulált lehessen az univerzumunk?</h2>
<ol>
<li>Ha nem egy külső, valóságos univerzum törvényei szerint működik, akkor egy alternatív, de működőképes kozmológiai rendszer szerint kell működtetni. Tegyük fel, hogy a nagyon fejlett szimulátor-civilizáció ennyire fejlett.</li>
<li>Az univerzumot a keletkezésétől számítva kell modelleznünk, méghozzá ennek a szimulációnak ki kell terjednie az univerzum egészére a szub-szub-szubatomi szinttől a metagalaxisok és lényegében az Univerzum egész szingularitásának szintjéig. A gond csak az, hogy ezt a fénysebességű késés miatt min. négydimenzióban kell folytatni, de mivel az elemi részecskéket jelenleg 11 dimenzióban szokás leírni, ez így tehát minimum 12 dimenzió, és ehhez az univerzum minden egyes a Planck-időnek megfelelő pillanatában meglévő állapotát le kell tárolni (ez a 12. dimenzió a 11 után), hogy a fénysebességű késés következtében a különböző állapotokkal számolhassunk (pl. a Földet a Nap nem onnan vonza, ahol valójában van, hanem ahol 8 perce volt. A Galaxis középpontja a Nap-ot és a Földet is nem abban az állapotában vonza, amilyen állapotban/elrendeződésben most van, hanem amilyenben kb. 40 ezer éve volt.<br /><br />Tehát mégegyszer: az egész univerzumot kell modellezni sok dimenzióban, a teljes létező kozmológiai egyenletekkel (melyek tehát még számunkra is a megismerés eseményhorizontján túl léteznek), és ráadásul minden milliomod-milliomod-milliomod-milliomod-milliomod-milliomod… másodpercét le kell menteniük, hogy a fénysebességű késés kezelhető legyen. Ez tehát a 14 milliárd éves időtartamban kicsit több mint 8 és még 60 nulla. Darab. Mentés. A teljes Univerzumra.</li>
<li>Ha csalnak, akkor nem modellezik az univerzumot, hanem a saját univerzumukat közvetítik a szimuláció keretei közé mint megfigyelhető világegyetemet, ekkor viszont csak az egész Naprendszert kell modellezniük annak teljes geológiájával (planetológiájával), biológiájával, biokémiájával egészen a szub-szub-szubatomi szintig, hiszen ha a szubatomi szintet nem modelleznék a közvetlenül befolyásolható világunkat, a magfizikánkkal rájönnénk a turpisságra. Hiszen a roverjeink beletúrnak a marsi homokba, a napszondáink a Napot vizsgálják, a Vénuszba belemerül egy másik szonda, szóval jelen vagyunk, észlelünk a Naprendszerben. Mindehhez nekik is rendelkezniük kell ezekkel az adatokkal, vagy szimulálniuk, mindkettő irreális.<br /><br />Ahhoz, hogy kiküszöböljük a teljes környezeti szimulációt, és így optimalizáljuk az erőforrásigényt, sablonokból kell dolgoznunk (template-ek). Hogy a még fel nem fedezett békafajt ne kelljen előre lemodelleznünk, akkor kell sablonból elővegyük a megjelenését, a biológiáját és az előfordulásait, amikor az első észlelés megtörténik. Viszont a sablonok jellegükből adódóan "sablonosak", aminek a rendszere felderíthető, mivel egyszerűsítést jelent a teljes szimuláció helyett. Ugyanígy a felfedezett fajok egyedeit ezután vagy el kell kezdenünk részletesen, mikrobiológiai szinten modellezni, mivel a szimulált intelligenciák képesek ennek a szintnek a megfigyelésére, így felfedezhetik a sablonok mögötti egyszerűsítő, sablonosító rendszert.</li>
</ol>
<p>Akárhogy is, a szimulációnak vannak korlátai, melynek a feszegetésével lebuktatható a szimuláció. Pl. a magfizika. Minél mélyebbre nézünk az atomfizikai kutatások során, annál inkább következetlenséget kell találnunk, mert a szimuláció határait feszegetjük, és valahol egyszercsak meg kell buknia a szimulációnak, mondhatni valahol kismajmokat kell látnunk mondjuk kvarkok helyett. Nyilvánvalóan egyetlen dolog képes szimulálni egy univerzumot: maga az Univerzum, és csak önmagát képes szimulálni, és csak az önazonosságában.</p>
<p>A dolognak az a gyakorlati jelentősége, hogy ha szimulált világban élünk, akkor nyilván következményekkel jár, hogyha rájövünk a turpisságra. Az a szimulált karakter, aki rájön, valószínűleg megkongat egy vészharangot, amikoris hirtelen deaktiválják, ez nyilvánvaló. Akkor aztán viszlát hamburger. Mivel ha az egész emberiség (annak nagy része) előtt tárul fel a kiábrándító igazság, úgy akkor sejthetjük, hogy mi következik.</p>
<p><em>Ha tetszett a cikk, iratkozz fel a <a href="http://www.facebook.com/H.L.Braden" target="_blank">Facebook-oldalamra</a>!</em></p>
<div class="fb-page hidden-xs hidden-sm hidden-md fb_iframe_widget" data-href="https://www.facebook.com/h.l.braden/" data-tabs="timeline" data-width="500" data-height="500" data-small-header="false" data-adapt-container-width="true" data-hide-cover="false" data-show-facepile="true" fb-xfbml-state="rendered" fb-iframe-plugin-query="adapt_container_width=true&app_id=966242223397117&container_width=535&height=500&hide_cover=false&href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Fh.l.braden%2F&locale=hu_HU&sdk=joey&show_facepile=true&small_header=false&tabs=timeline&width=500"><span style="vertical-align: bottom; width: 500px; height: 500px;"><iframe name="f2e79e902" width="500px" height="500px" frameborder="0" allowtransparency="true" allowfullscreen="true" scrolling="no" title="fb:page Facebook Social Plugin" src="https://www.facebook.com/v2.6/plugins/page.php?adapt_container_width=true&app_id=966242223397117&channel=http%3A%2F%2Fstaticxx.facebook.com%2Fconnect%2Fxd_arbiter.php%3Fversion%3D42%23cb%3Df3c6629598%26domain%3Dwww.ammara.hu%26origin%3Dhttp%253A%252F%252Fwww.ammara.hu%252Ff399376a08%26relation%3Dparent.parent&container_width=535&height=500&hide_cover=false&href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Fh.l.braden%2F&locale=hu_HU&sdk=joey&show_facepile=true&small_header=false&tabs=timeline&width=500" class="" style="border: none; visibility: visible; width: 500px; height: 500px;"></iframe></span></div>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Freditio.blog.hu%2F2016%2F06%2F07%2Fharom_biztos_jel_hogy_elon_musk_teved%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Freditio.blog.hu%2F2016%2F06%2F07%2Fharom_biztos_jel_hogy_elon_musk_teved%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Freditio.blog.hu%2F2016%2F06%2F07%2Fharom_biztos_jel_hogy_elon_musk_teved%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Három biztos jel, hogy Elon Musk téved"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://reditio.blog.hu/2016/06/07/harom_biztos_jel_hogy_elon_musk_teved#comments"><img class="item_ctp" src="https://reditio.blog.hu/rss/image/post/id/8787000" border="0" /></a><br /></p>
tesla
Elon_Musk
0
2016-07-24 03:05:14
Reditio
https://reditio.blog.hu
https://reditio.blog.hu/2016/05/20/foldonkivuliek_mi_a_baj_a_drake-formulaval
Hol vannak a földönkívüliek?
2016-05-20T03:10:16+02:00
2016-05-20T03:10:16+02:00
Howard L. Braden
https://blog.hu/user/848063
<p>…teszi fel a kérdést a <a href="http://24.hu/tudomany/2016/05/12/katasztrofalis-veget-josol-az-exobolygok-felfedezese/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">24.hu cikke</a>.</p>
<p>Egyre-másra fedezzük fel az exobolygókat. Jelenleg még nehezen tudnak a csillagászok Föld-méretű bolygókat detektálni, de fejlesztik azokat az új űrtávcsöveket, amelyekkel már ez is kivitelezhető lesz. Feltételezhetjük, hogy bőven vannak ilyen világok, ráadásul az exobolygó-észlelések többsége olyan bolygórendszer esetében történik, amely a bolygókeringési síkjával néz a Naprendszer felé. Ez azt jelenti, hogy nyugodtan megszorozhatjuk a felfedezett exobolygók előfordulási arányát egy statisztikai faktorral.</p>
<p>Mennyi ez a szorzó? 360, amennyiben egy exobolygó felfedezéséhez vezető csillagkitakarás észleléséhez (amikor a bolygó elhalad a központi csillaga előtt, és a kitakarás miatt jellegzetes ingadozás lép fel a csillag fényében – a Kepler űrtávcső és 2018-tól a James Webb űrtávcső kimondottan erre a célra lett tervezve), 1 fokon belül kell maradnia a távoli bolygórendszer elliptikájának dőlésszögének. Ha ez fél fok, akkor 720. Ha egy ezredfok, akkor 360 ezer.</p>
<p>Ennyiszer több nem észlelt, de statisztikailag feltételezhető exobolygót kell kváziészlelésként nyilvántartanunk. (Gyors kutatás alapján 1147 exobolygót tartunk nyilván 27 ezer fényévnyi sugarú hengerben, ami 1 foknyi észlelési tolerancia esetében 422 ezer nem észlelt, de statisztikailag feltételezendő exobolygót jelent.)</p>
<h3>De hol vannak a földönkívüliek?</h3>
<p>A <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Drake-formula" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Drake-formula</a> úgy kalkulál, hogy az egymással kommunikálni képes civilizációk száma egyenesen arányos az alábbiakkal:</p>
<ul>
<li>a csillagok keletkezésének gyorsasága (db/év) a Tejútrendszerben</li>
<li>a bolygórendszerrel rendelkező csillagok aránya (itt érdekes a fenti faktor – a szerk.)</li>
<li>a lakható bolygók átlagos száma egy bolygórendszerben</li>
<li>az élet kialakulásának valószínűsége</li>
<li>az értelmes lények kialakulásának valószínűsége</li>
<li>a technikai civilizáció kialakulásának valószínűsége</li>
<li>a technikai civilizáció várható élettartama (a kommunikációnak kétirányúnak kell lennie)</li>
</ul>
<p><strong></strong>Az alapprobléma az, hogy már évtizedek óta figyeli a SETI a világűrt értelmes életformáknak tulajdonítható rádiójelek után kutatva, ám még soha nem fogtak egyetlen ilyen rádiójelet sem. A <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Fermi-paradoxon" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Fermi-paradoxon</a> éppen ezt teszi szóvá (igaz, akkoriban még éppen csak elkezdték működtetni a SETI elődjét, mindenesetre a helyzet azóta sem változott):</p>
<blockquote>
<p>A Fermi-paradoxon feltételezhető ellentmondás a földön kívüli civilizációk létezésének magas becsült valószínűsége és az ilyen civilizációk létezésére utaló bizonyítékok hiánya között.</p>
<p>Az Univerzum életkora és hatalmas számú csillaga azt feltételezi, hogy ha a Föld tipikus bolygó, akkor a földön kívüli élet általánosan elterjedt kell, hogy legyen. – Wikipedia</p>
</blockquote>
<p>Tévesen feltételezi, rövidesen kifejtem, hogy miért. Fermi és Hart – ahogy Drake is, úgy fest – túlságosan statisztikusan, túlságosan modellben gondolkodtak, és a gondolkodásmódjuk nélkülözte a gyakorlatiasságot. Kihagyták az időfaktort, és bár a képlet tartalmaz egy szorzót a civilizációk élettartamát tekintve, mégis úgy számoltak, mintha a civilizációk csak egyszerre létezhetnének.</p>
<p>Ez jelentős kavarodást okoz ma is.</p>
<p>A civilizációk létrejönnek és bizonyos valószínűséggel letűnnek vagy tartósan fennmaradnak. Ennek figyelembevétele ugyan része a képletnek, de egyrészt a folyamatnak, melyet jellemez, van egy speciális pillanata, másrészt a civilizációknak nem szabad időben elkerülniük egymást, márpedig könnyen elkerülhetik, ezzel csökkentve egymás észlelésének valószínűségét.</p>
<blockquote>
<p>A Drake-formula egyébként hiányos, mindig hiányos volt. A galaxis teljes létidejének időintegráljára kalkulál, tehát úgy veszi, mintha a civilizációk egyszerre léteznének, és ugyanaddig, mint a galaxis maga. Kellene még bele egy hányados a Galaktika teljes életkorával. 5 milliárd év esetén félmillióval kell osztani az eredeti eredményt.<br />Ez alapján megtörténhet, hogy soha nem létezik egyszerre két civilizáció a galaxisban, vagy csak néhány létezik egyszerre, ergo egymástól olyan távol helyezkednek el, hogy a kapcsolatfelvétel lehetetlen. Mindkét esetben ugyanaz az eredmény: úgy tűnik számukra, hogy egyedül vannak.</p>
</blockquote>
<h2>Az első úgy érzékeli, hogy egyedül van.</h2>
<p>A civilizációk sorra jönnek létre egy galaxisban, legalábbis ha feltételezzük, hogy nem vagyunk egy teljesen egyedi jelenség, márpedig ez meglehetős pökhendiségre vallana. Tehát létrejönnek, letűnnek vagy megmaradnak, esetleg újra létrejönnek. (Nekünk 65 millió év kellett hozzá, hogy rágcsálókból kifejlődjünk, így nyilván a mai rágcsálóknak is kellene ennyi.)</p>
<p><strong>De egyszer mindenképpen van egy Első</strong>, melyet a többi civilizáció követ a sorban. Ez az első civilizáció úgy látja, hogy egyedül van. Még a sokadik is úgy láthatja, hogy egyedül van. El kell érnie a számuknak egy küszöbértéket, amikor elkezdik "észlelgetni" egymást.</p>
<h2>Aki rosszul választja meg a kommunikációs eszközt, az úgy érzékeli, hogy egyedül van.</h2>
<p>Mi van akkor, ha a rádióhullámok széleskörű használata csak egy emberi hóbort? Csak egy lokális "népi szokás"… A rádióhullámok nagyon lassúak. Ez ugyan egy bolygó felszínén még kevésbé érzékelhető, de bolygóközi távolságokon már szemet szúr, csillagközi használatra pedig így egyenesen alkalmatlanok.</p>
<p>Egy civilizáció, mely akár együtt fejlődött velünk, és akár ki is hagyhatott egy a mi Sötét Középkorunknak megfeleltethető 800 évet, amikor a tudomány eretnekségnek számított; találhatott más módokat is a kommunikációra (talán az EPR-jelenségen alapuló időtlen átvitelnek találtak valamilyen gyakorlati felhasználási módot, ami nálunk még várat magára), ebben az esetben pedig egyszerűen nem használ rádiójeleket, legfeljebb a saját szűk környezetében, ahol az időbeli késés még nem számottevő.</p>
<h4>Ha tehát azt érzékeljük, hogy egyedül vagyunk, azzal potenciálisan négy dolgot mérünk:</h4>
<ol>
<li>Egyedül vagyunk, és mindig egyedül leszünk. Ez igen valószínűtlen, némi fogalmi zavarral élve <strong><em>statisztikai eretnekség egy a közel végtelen mintában érvényesülő egyszeri előfordulás</em></strong>.</li>
<li>Mi vagyunk az Elsők, legalábbis a saját galaxisunkban, tehát <strong>egyelőre</strong> egyedül vagyunk. Ez esetben a galaxisunk egy új korszakának küszöbén áll; mondhatni éppen az elmúlt párezer évben lépett be a civilizációs korszakába, és az emberiség az első fecske. Ez egy különösen inspiráló eset, mert az Első, az Egyetlen már a ritkasága miatt is felbecsülhetetlen érték, és mert az Elsőnek felelőssége és küldetése van. </li>
<li>Az elsők között vagyunk. Mondjuk van még másik négy civilizáció tízezer fényévekre innen az egyes spirálkarokban. (Ha a civilizációkat egy-egy jól látható fényponttal reprezentáljuk a galaxis képzeletbeli képén, akkor éppen nemrég kezdődött el e fénypontok felgyulladása.) Egyikük talán éppen jelenleg szondázza a szomszédos csillagrendszert a galaxis túloldalán. Ez esetben <strong>egyelőre</strong> olyan alacsony a civilizációk száma, hogy ugyanannyira nem észlelhetjük egymást, mintha az 1. vagy a 2. eset állna fenn.</li>
<li>Hemzsegnek a civilizációk a kozmikus környezetünkben, de csak mi hisszük, hogy mindenki rádiózik. Ez esetben fel kell tételeznünk, hogy egyáltalán lehetséges a csillagközi utazás (bizonyára lehetséges), és azt is, hogy ezek a népek (a csillagközi utazók) néprajzi megfontolásokkal szemlélnek minket, ezért rejtőzködnek az agresszív és fejletlen bennszülöttek elő. Ahogy azt is fel kell tételeznünk, hogy aki csillagközi utazásra képes, az már túltette magát a ránk jelenleg jellemző agresszivitáson, és képes a békés szemlélődésre. Ami azt illeti, ez egészen kézenfekvő is, már pusztán ismeretelméleti és pszichológiai megfontolásból is.</li>
</ol>
<p><strong>A Drake-egyenlet ennek a (matematikailag szólva: nem-monoton növekvő) görbének a maximumát írja le, amikor <span style="text-decoration: underline;"><em>már</em></span> tízezernyi civilizáció létezik a galaxisban.</strong> Soha senki nem számolt még azzal, hogy ez a stádium nem öröktől létező, hanem egy felfejlődési szakasz előzi meg, ami kb. százmillió évig is eltarthat; mint már említettem, nekünk 65 millió évbe telt, mire rágcsálókból technológiai civilizációvá fejlődtünk. A kezdeti felfutás után a növekedés lassul, ahogy a civilizációk egy részükben fluktuálódnak, más részük pedig tartósan fennmarad, mert sikerült megtalálnia a stabil civilizációs utat.</p>
<p>Valahol talán épp most indul a folyamat, vagy épp még majd pármillió év múlva fog megtörténni. Esetleg annak egy másik formája fut vagy futott le vagy fog lefutni, nem rágcsálókkal, bár biológiailag a rágcsálók erre a legalkalmasabbak, rovarcsápok meglehetősen alkalmatlanok a precíziós műveletekre, a rovarszemek pedig a részletek felismerésére, így aztán például a rovarlét valószínűleg egy civilizációs zsákutca, ahogy a vízi életformákra sem jellemző a precíziós végtag, nem beszélve arról, hogy eleve a kohászat, ami a technológiai civilizáció alapja, nem működik víz alatt, mindenesetre tehát a precíziós végtagok bizony értelmet fejlesztő alkalmatosságok. </p>
<h2>A percepciós tényező</h2>
<p>A fenti 2. pont elgondolkodtathat minket (miszerint tehát mi vagyunk az elsők). Ugyan miből gondoljuk, hogy más civilizációk ugyanezeket a hibákat követik majd el? Miért kell a saját korlátoltságunkat kivetíteni a világegyetemre?</p>
<p>Miért is kövejtük el ezeket a hibákat (az önpusztító mozzanatokat)? Azért, mert az oktatási rendszereink fejletlenek (néhol különösen, még ma is fejletlenek, meg is lehet nézni az ottani állapotokat). Ez egy külön ismeretelméleti esszét érne meg, mindenesetre egy másik civilizáció választhatott magának olyan vezetőket is, akik kevésbé hajlamosak a háborúzásra, akik a békés megoldásokat preferálják, és akik nem a háborúkban látják a társadalom és a technológia fejlődésének mozgatórugóját, hanem az inspiráló edukációban. </p>
<p>Valójában – de ez már nem matematikai vagy csillagászati, hanem ismeretelméleti és pszichológiai gondolatkör, de mivel a civilizációk sem asztrofizikai jelenségek, így a két távoli terület ez esetben nem választható külön – a vezetőink jelentős része vagy pszichopata, vagy ún. Milgram-szindrómában szenved (ez egy jellegzetes percepciós torzulás, és egy saját keletű kifejezés, nem találsz rá máshol), és ezt a szindrómát terjesztette el a népesség körében is (lásd: populizmus). Ez különösen az elmúlt korokra érvényes, a legújabb generációknál itt-ott már kevésbé jellemző, ilyen az Y-, a Z-generáció (átesve a ló túloldalára, de ez nem az elv hibája, hanem az edukáció hiányossága). Finnországban ilyen gond nincs.</p>
<p>A lényeg, hogy ezt a szindrómát a legstabilabban egy ismeretelméleti oktatással lehet társadalmi szinten megelőzni, tehát ez pusztán edukációs döntéseken múlik. Más civilizációk egyedei dönthettek tehát úgy, hogy más úton járnak. Elég egyetlen kulcsember egy civilizációba, aki egy másfajta koncepciót, másfajta kulcsgondolatot terjeszt el. Egyáltalán nem törvényszerű, hogy ugyanazt az utat járják, amit mi, ahogy az sem törvényszerű, hogy a mi jövőnk nem vesz egy jobb irányt.</p>
<p>A már említett Finnországban épp most újították meg az oktatási rendszert, az eredmény pedig hihetetlenül látványos. Nem szándékosan, de a Milgram-szindrómának kedvezőtlenül működtetik, ami csak akkor hordoz magában veszélyt, ha nem követi egy általános pozitív példamutatás. Holnapután talán a fél világ átveszi, és egy másik civilizáció talán eleve azt az utat választotta és választja.</p>
<p>Megfelelő stratégiával többszázmillió évig is létezhetünk.</p>
<p><em>Ha tetszett a cikk, iratkozz fel a <a href="http://www.facebook.com/H.L.Braden" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Facebook-oldalamra</a>!</em></p>
<div class="fb-page hidden-xs hidden-sm hidden-md fb_iframe_widget" data-href="https://www.facebook.com/h.l.braden/" data-tabs="timeline" data-width="500" data-height="500" data-small-header="false" data-adapt-container-width="true" data-hide-cover="false" data-show-facepile="true" fb-xfbml-state="rendered" fb-iframe-plugin-query="adapt_container_width=true&app_id=966242223397117&container_width=535&height=500&hide_cover=false&href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Fh.l.braden%2F&locale=hu_HU&sdk=joey&show_facepile=true&small_header=false&tabs=timeline&width=500"><span style="vertical-align: bottom; width: 500px; height: 500px;"><iframe name="f2e79e902" width="500px" height="500px" frameborder="0" allowtransparency="true" allowfullscreen="true" scrolling="no" title="fb:page Facebook Social Plugin" src="https://www.facebook.com/v2.6/plugins/page.php?adapt_container_width=true&app_id=966242223397117&channel=http%3A%2F%2Fstaticxx.facebook.com%2Fconnect%2Fxd_arbiter.php%3Fversion%3D42%23cb%3Df3c6629598%26domain%3Dwww.ammara.hu%26origin%3Dhttp%253A%252F%252Fwww.ammara.hu%252Ff399376a08%26relation%3Dparent.parent&container_width=535&height=500&hide_cover=false&href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Fh.l.braden%2F&locale=hu_HU&sdk=joey&show_facepile=true&small_header=false&tabs=timeline&width=500" class="" style="border: none; visibility: visible; width: 500px; height: 500px;"></iframe></span></div>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Freditio.blog.hu%2F2016%2F05%2F20%2Ffoldonkivuliek_mi_a_baj_a_drake-formulaval%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Freditio.blog.hu%2F2016%2F05%2F20%2Ffoldonkivuliek_mi_a_baj_a_drake-formulaval%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Freditio.blog.hu%2F2016%2F05%2F20%2Ffoldonkivuliek_mi_a_baj_a_drake-formulaval%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Hol vannak a földönkívüliek?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://reditio.blog.hu/2016/05/20/foldonkivuliek_mi_a_baj_a_drake-formulaval#comments"><img class="item_ctp" src="https://reditio.blog.hu/rss/image/post/id/8733304" border="0" /></a><br /></p>
0
Reditio
https://reditio.blog.hu
https://reditio.blog.hu/2016/05/19/n-test-problema
Magyar áttörés az n-test probléma matematikájában – felmerülő kérdések
2016-05-19T00:38:40+02:00
2016-05-19T00:38:40+02:00
Howard L. Braden
https://blog.hu/user/848063
<p>Az ELTE két kutatójának, Érdi Bálint professor emeritusnak és Czirják Zalán doktorandusznak matematikai áttöréséről írt az <a href="http://www.origo.hu/tudomany/20160518-egi-mechanika-lagrange-n-test-problema-euler-urtechnika-csillagaszat-kepler-torvenyei.html" target="_blank">Origo</a>. A többtest-probléma kapcsán mindig felmerültek bennem olyan kérdések, amelyekre soha nem volt alkalmam választ kapni. A cikk apropóján (ezúton is gratulálva) megkértem Érdi Bálint professzort, tiszteljen meg azzal, hogy reflektál az alábbi gondolataimra. Ha válasz érkezik, valamilyen formában hozzáfűzöm a cikkhez.</p>
<blockquote>
<p>Az n-test-probléma (azoknak, akik nálam is laikusabbak a matematikában, csillagászatban) az égitestek mozgásának modellezésekor felmerülő matematikai probléma: két egymásra csak gravitációsan ható test – mint azt az Origo cikke is írja – még egy egyszerű helyzetet teremt, de három vagy több testnél bonyolódik a dolog. Amikor én iskolába jártam, emlékeim szerint akkor a háromtest-problémát még megoldatlanként aposztrofálták (vagy csak én fogtam fel akkor ennyit belőle nyitott elméjű kisiskolásként? – mindenesetre ez nem volt olyan régen), mára azonban sokat lépett előre a tudomány. Mindez az eredmény az űrszondák pályaszámításaiban, ezzel pedig a véges üzemanyag-felhasználás megtervezésében lényeges.</p>
</blockquote>
<h2>1. kérdés: A fénysebességű időbeli késés</h2>
<p>Mindig úgy gondoltam a gravitációra, mint egy a fényhez hasonlóan korlátozott sebességgel terjedő hatásra. Mert ugyan mi tenné kivételessé minden mással szemben? Egy 2003. január 6-án a Nature-ben megjelent <a href="http://www.nature.com/news/1998/030106/full/news030106-8.html" target="_blank">cikk</a> szerint Sergei Kopeikin a Missouri Egyetemről azonban egyértelműen bebizonyította, hogy valóban a fénysebességű a gravitáció terjedése, majd néhány hónapja egy most épp nem talált tudományos cikk arról adott hírt, hogy szinte egyszerre észlelték egy feketelyuk gravitációs hullámait és egy onnan érkez fényjelet (melyek egyazon eseményhez voltak köthetőek), vagyis a fényhullámokat egy árnyalatnyit később (ami külön érdekes, de nem tartozik szorosan a tárgyhoz), és ez újabb kiváló illusztrációt nyújtott a jelenséghez.</p>
<p>És tehát mindig eszembe jutott a kérdés:</p>
<h3>Vajon az n-test probléma megoldásainál figyelembe veszik, hogy a testekre nem abból az irányból hat a gravitáció, ahol a kérdéses tömeg a saját jelenében épp tartózkodik, hanem onnan, ahol a távolságnak megfelelő fényidővel korábban tartózkodott?</h3>
<p>Tehát pl. a Hold ránk ható tömegközéppontja sem a tér azon pontjából vonz minket, ahol a saját jelenében a tömegközéppontja található, hanem onnan, ahol bő egy másodperccel ezelőtt volt. Mégha ez csupán kb. 1 km-et jelent is, ami hát nem sok, de nem nulla. Mi tudjuk, hol van a Hold, mert elég pontosan képesek vagyunk kalkulálni a pályáját, de <em>matematikailag és gravitációsan</em> a Hold nem ott van, hanem 1 km-rel korábban. </p>
<p>Egy olyan pályaszámítás, mely nem kalkulál az időbeli késéssel, olyan irányvektorokkal számol, amelyek nem pontosan az erő valós irányába mutatnak, így ezért ez talán okozhat olyan pontatlanságokat, amelyek n-test problémának látszanak.</p>
<h2>2. kérdés: Doppler újratöltve</h2>
<p>A másik gondolatom egy gravitációs Doppler-hatás beszámítása, ami a fénysebességű hatásból már egyenesen következik, bár igazán érdekessé a gravitációs hullámok kísérleti igazolása teszi.</p>
<blockquote>
<p>A Doppler-hatás megnyilvánulását jól illusztrálja az alábbi videó. A hangullámok feltorlódnak a haladás irányában, és megritkulnak a haladás irányával szemben.</p>
<p style="text-align: center;"><iframe width="425" height="344" src="https://www.youtube.com/embed/u3XO-AWXx-M" frameborder="0" allowfullscreen=""></iframe></p>
</blockquote>
<p>A gravitáció is fénysebességgel terjed, ergo ennek a hullámtorlódásnak és hullámritkulásnak a gravitáció esetében is érvényesülnie kell. Ha egy mozgó tömeg gravitációs tere torzul előtte és mögötte, akkor ez egy gravitációs Doppler-effektust eredményez, miáltal a tömegek egymáshoz viszonyított relatív sebessége elvileg befolyásolja az egymásra ható gravitációs erőiket.</p>
<h3>Vajon ez a tényező vizsgálva volt már a kalkulációk során?</h3>
<h2>3. kérdés: Forgó tömeg gravitációja</h2>
<p>A gravitációs Doppler-hatásból egyenesen következik, hogy mivel egy forgó test egy része mindig éppen közeledik hozzánk, egy másik része pedig mindig éppen távolodik tőlünk → egy folyamatos "Doppler-diverzitás" van jelen a gravitációs mezejében. Már' ha gondolatkísérletként abból indulunk ki, hogy létezik ilyen gravitációs Doppler-hatás, és hogy az a gravitáció erejét is érinti. Az égitestek pedig mindig forognak, mindig minden forog.</p>
<p>Ebben az esetben talán gondolhatnánk, hogy a közeledés és a távolodás hatása kiegyenlíti egymást (matematikailag a fél bolygót leintegrálva a különbségek kioltanák egymást), csakhogy ha eljátszunk a Doppler-effektus <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Doppler-effektus" target="_blank">képletével</a>, azt találjuk, hogy a bolygó közeledő felének gravitációja jobban nő, mint amennyire a távolodó felének gravitációja csökken.</p>
<p>A Föld egyenlítői részén, 1200 km/s-os kerületi sebességgel számolva, a különbség százezred nagyságrendű (16 milliomod). </p>
<p>Így egy forgó égitest gravitációs mezeje eltér attól, amilyen akkor lenne, ha ugyanaz a tömeg nem forogna, ami mindjárt két tekintetben vezethet pontatlansághoz:</p>
<ol>
<li>A forgó tömeg tömegközéppontja kis mértékben eltolódik a forgásirányától függően; a közeledő fele irányába. Tehát a fénysebességű időbeli késésen túl még ráadásul a gravitáló tömeg forgása is torzít az irányába ható erővektoron (ráadásul ez hozzáadódhat a fénysebességű időbeli késés miatti torzuláshoz, vagy épp enyhítheti azt).</li>
<li>A mozgó tömegeink haladása változtat ezen a diverzitáson attól függően, hogy a forgással szemben vagy azzal megegyező irányú pályán haladnak. </li>
</ol>
<p>Persze minden ilyen kis torzulás nagyon kicsi, de az "égi ballisztikában" minden apró eltérés idővel nagy meglepetéssé tud terebélyesedni, és azt okozza, hogy úgy tűnik, mintha rosszul számoltunk volna.</p>
<p>Izgatott vagyok azt illetően, hogy vajon ezek a gondolatok részei-e már az n-test probléma matematikájának, és melyik igen, melyik nem.</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Freditio.blog.hu%2F2016%2F05%2F19%2Fn-test-problema%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Freditio.blog.hu%2F2016%2F05%2F19%2Fn-test-problema%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Freditio.blog.hu%2F2016%2F05%2F19%2Fn-test-problema%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Magyar áttörés az n-test probléma matematikájában – felmerülő kérdések"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://reditio.blog.hu/2016/05/19/n-test-problema#comments"><img class="item_ctp" src="https://reditio.blog.hu/rss/image/post/id/8728900" border="0" /></a><br /></p>
0
Reditio
https://reditio.blog.hu
https://i.ytimg.com/vi/u3XO-AWXx-M/hqdefault.jpg
https://reditio.blog.hu/2016/05/02/az_abortusz_es_a_jovo
Az abortusz és a jövő
2016-05-02T17:58:31+02:00
2016-05-02T17:58:31+02:00
Howard L. Braden
https://blog.hu/user/848063
<p>A <a href="http://index.hu/kulfold/2016/04/03/az_abortusztilalom_ellen_tuntetnek_lengyelorszagban/" target="_blank">lengyelországi események</a>, miszerint még az anya túlélése okán sem engednék az abortuszt a fanatikusok, érthető ellenállást szült; ölés árán nem ölni majdnem annyira elvakult, mint a hit nevében hitetlent ölni.</p>
<p>De persze ez a gondolat nem új, ahogy az sem, hogy az abortusz ügye egyik legingoványosabb terület (épp amennyire az eutanázia), az egyház csak egy konszolidált szabályozást kavart fel.</p>
<ul>
<li>Jogunk van-e dönteni a gyermekvállalásról vagy annak megtagadásáról, mert e jogunkat nem foszthatják meg tőlünk?</li>
<li>Jogunk van-e mérlegelni, hogy alkalmasak-e a körülmények?</li>
<li>Jogunk van-e megválasztani a kibontakozásunk irányát: szakmai sík, élvezeti sík vagy szülő minőség?</li>
</ul>
<p>IGEN, JOGUNK VAN. </p>
<p>De! Ez nem minden! Sokmindenhez jogunk van. Jogunk van aránytalan védekezést (akár támadást) is alkalmazni a birtokunkra betörő és onnan felszólításra nem távozó birtokháborító ellen (van is némi áthallás ugye). Az USA-ban konkrétan jogunk van megölni őt. A jogászok közül sokan a jogi képzésből azt szűrik le, hogy minden helyes, amihez jogunk van, és mindent megtehetünk, amíg annak jogtalanságát bíróság ki nem mondja. </p>
<h2>A jogos nem feltétlenül azonos a helyessel.</h2>
<p>És az egy dolog, hogy az abortusz az gyilkosság. Ez önmagában egy eléggé rövidre zárt gondolat, ami nem nyújt gyakorlati segítséget.</p>
<p>Máshogy kell ezt szemlélnünk. Egy fontos aspektust soha nem látok megemlítve a témában, pedig puszta demográfiai törvényszerűség: Azok, akik igényességből, felelősségérzetből abortálnak egy az ő idealisztikus szempontjaik szerint túl korán, nem megfelelő időszakban, nem megfelelő körülmények közé érkez(ni készül)ő magzatot, vagy akár csak nem vállalnak gyermeket, mert még nem oldották meg, hogy tökéletes gyermekkort nyújthassanak neki, nos ők akaratuk ellenére bár, de egy nagyon súlyos demográfiai folyamatot támogatnak, az összeomlás irányába sodorják a társadalmat: ugyanis a lakosságban azok a gyermekek lesznek többen, így a jövő generációi azokból a felnőttekből fognak egyre nagyobb súllyal összetevődni, akiknek a szülei ebből a szempontból igénytelenek voltak.</p>
<p>Az igénytelenséggel szembeni lázadás pedig ritkán vezet igényességhez, tehát a lázadó utód ritkán javítja ki a generációjának pszichológiai értelemben vett örökletes betegségeit, a jellembeli-személyiségi vagy kulturális preferenciáit. (Sokkal jellemzőbb a másolás.) Megtörténik néha, a reneszánsz is megtörtént, de nagyon kevés kulcsfigurán múlott az európai és abból kirajzólag az amerikai társadalom felemelkedése, a lázadó áldozathozók nélkül maradtunk volna a sötét középkorban a vallási fanatizmussal, a feudális rendszerekkel, az iskolarendszer hiányával.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/re/reditio/image/12122706_1515708832068443_8289027114859455090_n.jpg" alt="12122706_1515708832068443_8289027114859455090_n.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p>A kellemetlen igazság az, hogy Föld bolygó nem egy mennyország. Azzá tehetjük, ez megvalósítható több generáción keresztül, de jelenleg nem az. És nem fogjuk azzá tenni, ha nem szülünk gyermeket, melyért nem hozunk áldozatokat.</p>
<p>Az élet rövid. Az élet nem tökéletes. Nem is lehet tökéletes, legfeljebb néhány nagyon kevés szerencsés számára (például Som-Balogh Edina most épp egy ilyen csodában él, aminek nagyon örülök, de próbáljuk utánacsinálni… – teljesen egyedi preferenciái vannak), de az ő életük is csak azért lehet "tökéletes", mert másoké nem az; másoké, akik ruhát varrnak nekik, akik a húspultban állnak, akik az iPhone-jukat rakják össze, és akik nézik a tévét és látják a reklámokat, melyek generálta bevételekből az ő szerencsés konstellációjuk létrejött, már ami az anyagiakat illeti, mert persze egy megfelelő társ nélkül ez is kevés lenne.</p>
<p>Mindezt egyébként a <a href="http://www.port.hu/hulyek_paradicsoma_idiocracy/pls/w/films.film_page?i_film_id=86995" target="_blank">Hülyék paradicsoma</a> című film erősen kifigurázva, sarkítva bár, de nagyon jól bemutatja. </p>
<p><iframe width="560" height="315" src="https://www.youtube.com/embed/e6GaAfqGppQ" frameborder="0" allowfullscreen=""></iframe></p>
<p>Ebben a tökéletlen "földi létben" kell helytállni, a mozgástér tehát korlátozott. A gyerekvállalás MINDIG áldozathozatal, és MINDIG fel kell adni valamit, MINDIG el kell engedni valamit.</p>
<p>Még a munkavégzés is ezzel jár; a munkahely egy percepciós csapda (amit kizárólag jól összeállított szabadidős tevékenységekkel, olvasással, művelődéssel lehet enyhíteni), de nincs mit tenni, mert: EZ NEM MENNYORSZÁG. Egyszer majd az lesz, ha azzá tesszük, de most nem az (és annak lesznek majd neurológiai hátulütői, amelyeket majd kezelnünk kell, de ez egy másik történet). És sajnos mindenki, aki mennyországot vár az életben, és csak kivár, vagy pusztán az élvezetekbe menekül akár egy carpediem-életfilozófiával is megtámogatva ezt, a maga kis személyes tényezőjében az összeomlás felé sodorja a világot, mert egy lépést sem tesz azért, hogy mennyországgá tegye, csak élvezi a többiek munkájának gyümölcsét.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/re/reditio/image/942815_1108848369134214_7745719554914715106_n.jpg" alt="942815_1108848369134214_7745719554914715106_n.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /><em>Kép forrása: ismeretlen.</em></p>
<p>Nyolcéves koromig nem volt fürdőszobánk, se konyhánk, tehát nem volt se víz, se vízvezeték a házban. A közelben nagyszülőknél volt, de nálunk nem. Kis műanyag kádban, vödörből és edényből beleloccsantott vízben fürödtünk. Aztán költözés a félkész házba, és még évekig megtörtént, hogy télen nem fűtöttünk, csak cserépkályhával, ám annál már nagyobb volt a ház, hogy ezen a módon fel lehessen fűteni.</p>
<p>Mondhatták volna a szüleink, hogy most nem vállalunk gyereket, mert nem alkalmasak a körülmények. Akkor nem születek meg, és érem el, amit elértem és ami még előttem áll. Édesapám a korai válás után utcára került, később évekre hajléktalan lett, mire sikerült rátalálnunk, és lassan sikerült segítenünk kiemelkednie onnan. Mondja a szemünkbe, hogy nem kellett volna gyereket vállalnia? Nem mondja, nem is akarja mondani. Pedig máshogy alakult volna az élete, ez biztos.</p>
<p>Nem azt mondom, hogy bárki (értve magamat is) beleszólhat, hogyan döntsön az ember, csak azt, hogy van egy tágabb kontextus is, amiről eddig senki nem beszélt. Egy demográfiai kontextus, más néven: A Jövő. Amiben mindenki szerepet vállal.</p>
<h3>TE milyen szerepet akarsz vállalni benne?</h3>
<p>Talán kisebb áldozatnak tűnik várni, de a végén sokkal nagyobb lesz a szívás, csak ez még nem látszik a jelenben. Az pont olyan, mintha mi szívnánk az apáink és nagyapáink generációja miatt. Nem tudjuk, milyen ez, mert az apáink és nagyapáink generációja építette fel az országot a 2. Világháború után, de azért el tudjuk képzelni.</p>
<p>Így fogja a 2030-as, 2040-es stb. generáció nem csak elképzelni, hanem el is szenvedni a mi hibáink, a mi könnyelműségünk, a mi önzésünk következményeit.</p>
<p>Az élet nem tökéletes, mert az emberi lét nem tökéletes. MINDIG fel kell áldozni valamit. Az áldozathozatalaink tesznek naggyá minket. Az áldozathozatalaink határoznak meg minket. Az áldozathozatalaink maguk az Út. (Ezt üzenem egyúttal Janne Tellernek.) </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Freditio.blog.hu%2F2016%2F05%2F02%2Faz_abortusz_es_a_jovo%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Freditio.blog.hu%2F2016%2F05%2F02%2Faz_abortusz_es_a_jovo%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Freditio.blog.hu%2F2016%2F05%2F02%2Faz_abortusz_es_a_jovo%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Az abortusz és a jövő"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://reditio.blog.hu/2016/05/02/az_abortusz_es_a_jovo#comments"><img class="item_ctp" src="https://reditio.blog.hu/rss/image/post/id/8680406" border="0" /></a><br /></p>
abortusz
gyerekvállalás
gyermekvállalás
Janne_Teller
0
Reditio
https://reditio.blog.hu
https://m.blog.hu/re/reditio/image/12122706_1515708832068443_8289027114859455090_n.jpg